Fekete György: az MMA eredményes évet zárt

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György az MTI-nek adott interjúban értékelte az elmúlt időszakot.

Fekete György kitért arra, hogy hosszú utat jártak be ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Felidézte az elmúlt évek eseményeit, hogy az akadémia egyesületből köztestületté vált, bekerült az alaptörvénybe, és tagjai a kulturális döntések nagy többségénél jelen vannak. Mint mondta, a megfelelő költségvetési kereteknek köszönhetően most már a szellemi munkára koncentrálhatnak. „Olyan eredményeket tudunk majd letenni a következő három évben, amelyek méltók Magyarországhoz, ahhoz a 12 millió magyarhoz a világban, akik – erejükön túl – mindig művészetbarátok voltak” – fogalmazott.

Az elnök kiemelte, hogy Magyarország mindig létrehozta a nagy művészeti teljesítményeit, sokszor volt Európa élvonalában, ezért az MMA feladata most a pozitív erőket jó irányba terelni, valamint utakat teremteni a művészeti teljesítmények kibontakoztatásához.

Emlékeztetett, hogy a kormány határozata értelmében az Andrássy út 101. szám alatt található, a Bajza utca sarkán elhelyezkedő két épületből álló ingatlanegyüttesbe, az egykori MÚOSZ-székházba költöznek az MMA irodái a műemléki és védett épület felújítási munkálatainak végeztével, amelyek 2015-ben kezdődnek el. Az elnök szerint az Andrássy úti székház elhelyezkedése miatt is megfelelő, mivel közel van a Műcsarnokhoz, emellett a Liget Budapest projektben is sok tennivalójuk lesz, hiszen képviselőik az építészeti bírálatokban és a projekt zsűrijében is benne vannak.

Az akadémia és titkársága 2012 márciusától a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodahelyiségeket, de a bővülő köztestületi tevékenység miatt szükségessé vált egy megfelelő infrastrukturális hátteret biztosító épület kiválasztása.

A Pesti Vigadó, amely 2014. március 1-jével került a köztestület tulajdonába, nem alkalmas az adminisztráció befogadására, mert az épületben kevés az irodahelyiség. „Végleges hely kell a több tízezer darabos könyvtárnak, s a konferenciaterem, a titkárság, az elnökség, az adminisztráció és a különböző – pénzügyi, szervezési és dokumentációs – főosztályok is itt kapnak majd helyet. Ez a következő három évben valósulhat meg” – részletezte a vezető.

A Műcsarnokkal kapcsolatban elmondta: a kiállítóhelyen irodalmi programokat, koncerteket és könyvbemutatókat fognak tartani, amely így a látogatói kör szélesedését vonja majd maga után.

Fekete hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak egyik nagy eredménye az új elnökség megválasztása, végleges lett a rendes tagok létszáma, a tagozatokban folyó élet felélénkült, törvényben szerepel a köztestületi nem akadémikus tagok kategóriája is. További eredmény, hogy novemberben 69 alkotónak átadták A Nemzet Művésze díjat, most első alkalommal. Beszélt arról is, hogy a Budakeszi úton található Hild-villa ad majd otthont a művészetelméleti kutatóintézetnek, amely valószínűleg „referatúraszinten” fog elindulni.

„Az intézeti munka bizonyos fokig a magyar művészettörténet-írásnak és elméleti munkának, még a kritikai munkának akár a kritikája is lehet” – fogalmazott, mert szándéka szerint a magyar művészeti teljesítmények „egybeírása” tovább nem halasztható.

Fekete György a Pesti Vigadó programjai közül felhívta a figyelmet a Film- és Fotóművészeti, valamint a Képzőművészeti Tagozat Humántapéták című tárlatára és Supka Magdolna emlékkiállítására, a jövő évi kiállítások közül pedig kiemelte a X. Ötvösművészeti Biennálét.  Emellett kitért arra is, hogy a Vigadóban nemrég megnyílt, 160-170 néző befogadására alkalmas színház a felolvasóestek mellett többnyelvű konferenciára, felolvasóestekre, kamaraszínházi előadásra, táncra, kamarazenére, filmvetítésre is alkalmas, így remélhetőleg több tagozat helyszíne is lehet.