Fekete György kitért arra, hogy hosszú utat jártak be ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Felidézte az elmúlt évek eseményeit, hogy az akadémia egyesületből köztestületté vált, bekerült az alaptörvénybe, és tagjai a kulturális döntések nagy többségénél jelen vannak. Mint mondta, a megfelelő költségvetési kereteknek köszönhetően most már a szellemi munkára koncentrálhatnak. „Olyan eredményeket tudunk majd letenni a következő három évben, amelyek méltók Magyarországhoz, ahhoz a 12 millió magyarhoz a világban, akik – erejükön túl – mindig művészetbarátok voltak” – fogalmazott.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarország mindig létrehozta a nagy művészeti teljesítményeit, sokszor volt Európa élvonalában, ezért az MMA feladata most a pozitív erőket jó irányba terelni, valamint utakat teremteni a művészeti teljesítmények kibontakoztatásához.
Emlékeztetett, hogy a kormány határozata értelmében az Andrássy út 101. szám alatt található, a Bajza utca sarkán elhelyezkedő két épületből álló ingatlanegyüttesbe, az egykori MÚOSZ-székházba költöznek az MMA irodái a műemléki és védett épület felújítási munkálatainak végeztével, amelyek 2015-ben kezdődnek el. Az elnök szerint az Andrássy úti székház elhelyezkedése miatt is megfelelő, mivel közel van a Műcsarnokhoz, emellett a Liget Budapest projektben is sok tennivalójuk lesz, hiszen képviselőik az építészeti bírálatokban és a projekt zsűrijében is benne vannak.
Az akadémia és titkársága 2012 márciusától a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodahelyiségeket, de a bővülő köztestületi tevékenység miatt szükségessé vált egy megfelelő infrastrukturális hátteret biztosító épület kiválasztása.
A Pesti Vigadó, amely 2014. március 1-jével került a köztestület tulajdonába, nem alkalmas az adminisztráció befogadására, mert az épületben kevés az irodahelyiség. „Végleges hely kell a több tízezer darabos könyvtárnak, s a konferenciaterem, a titkárság, az elnökség, az adminisztráció és a különböző – pénzügyi, szervezési és dokumentációs – főosztályok is itt kapnak majd helyet. Ez a következő három évben valósulhat meg” – részletezte a vezető.
A Műcsarnokkal kapcsolatban elmondta: a kiállítóhelyen irodalmi programokat, koncerteket és könyvbemutatókat fognak tartani, amely így a látogatói kör szélesedését vonja majd maga után.
Fekete hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak egyik nagy eredménye az új elnökség megválasztása, végleges lett a rendes tagok létszáma, a tagozatokban folyó élet felélénkült, törvényben szerepel a köztestületi nem akadémikus tagok kategóriája is. További eredmény, hogy novemberben 69 alkotónak átadták A Nemzet Művésze díjat, most első alkalommal. Beszélt arról is, hogy a Budakeszi úton található Hild-villa ad majd otthont a művészetelméleti kutatóintézetnek, amely valószínűleg „referatúraszinten” fog elindulni.
„Az intézeti munka bizonyos fokig a magyar művészettörténet-írásnak és elméleti munkának, még a kritikai munkának akár a kritikája is lehet” – fogalmazott, mert szándéka szerint a magyar művészeti teljesítmények „egybeírása” tovább nem halasztható.
Fekete György a Pesti Vigadó programjai közül felhívta a figyelmet a Film- és Fotóművészeti, valamint a Képzőművészeti Tagozat Humántapéták című tárlatára és Supka Magdolna emlékkiállítására, a jövő évi kiállítások közül pedig kiemelte a X. Ötvösművészeti Biennálét. Emellett kitért arra is, hogy a Vigadóban nemrég megnyílt, 160-170 néző befogadására alkalmas színház a felolvasóestek mellett többnyelvű konferenciára, felolvasóestekre, kamaraszínházi előadásra, táncra, kamarazenére, filmvetítésre is alkalmas, így remélhetőleg több tagozat helyszíne is lehet.
