Fekete György visszautasította a vádakat

Fekete György MMA-elnököt is meghallgatta az Országgyűlés kulturális bizottsága.

Történelmi elégtétel, hogy 2011-ben az Országgyűlés létrehozta a Magyar Művészet Akadémiát, mert a második világháború után megszűnt a művészetek akadémiai képviselete. Az MMA szellemi, infrastrukturális építkezése félúton van. Öt-hat év munka után válik majd azzá, aminek a törvényhozó szánta, és képes lesz az európai művészeti akadémiákkal párhuzamosan fellépni – mondta az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt tartott beszámolójában Fekete György.

Az MMA elnökét az akadémia Országgyűlésnek benyújtott kétéves beszámolója kapcsán hallgatták meg. A bizottság megszavazta a beszámoló elfogadását. Az eredmények között Fekete György a sikeres Építészeti Nemzeti Szalont, az MMA elméleti folyóiratának megalapítását, a díjrendszer és ösztöndíjak létrehozását, a Vigadó megnyitását, a Hild-villába tervezett elmélet-módszertani kutatóintézet alapjainak lefektetését említette.

„Sokszor lefolytattuk már a vitát az MMA-val kapcsolatos alapvető kérdésekről. 2011-ben fogadta el az országgyűlés az MMA-ról szóló törvényt. A 2014-es választásokon az emberek ennek tudtával szavaztak” – mondta az ülésen Halász János (Fidesz). Véleménye szerint az akadémia kiteljesíti a művészet szabadságát. Halász Hiller István (MSZP) felvetésére reagált; a volt kulturális miniszter szerint politikai nézetazonosságon alapuló szervezet az MMA, amelynek sok meghatározó magyar művész nem tagja, és amely nem törekszik a művészeti élet egészét átfogni, hanem még jobban megosztja.

Fekete György ezt visszautasította. Azzal érvelt, hogy az akadémia által szervezett veszprémi színházi szakmai találkozón olyan embereknek sikerült a szakma közös problémáiról beszélgetni, akik tíz év óta kezet sem fogtak, és a Nemzet Művésze díj átadóján is hasonlókat tapasztalt. Véleménye szerint az MMA működésében, a pályázatok elbírálásakor, a díjak odaítélésekor csak a minőséget veszik figyelembe.

Ertl Pétert, a Nemzeti Táncszínház igazgatóját is meghallgatta a kulturális bizottság. Az igazgató Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral közösen számolt be a táncszínház jövőbeli lehetőségeiről. – A magyar táncművészet sok idő után úgy érzi, méltón gondoskodnak róla. Egy 21. századi táncközpont esélyét látjuk – mondta Ertl a budai Millenárisra tervezett, 2,6 milliárd forintból készülő új táncszínházról, amelybe a budai Várban lévő Karmelita kolostorból költöznek.

Ez volt a Nemzeti Táncszínház székhelye tizennégy évig. Ertl Péter elmondása szerint az épületet hátrányai ellenére szerették, de a Millenáris pezsgő, megújuló városrészként, jó infrastruktúrával és közlekedéssel jobb lehetőségeket kínál. Az új színházépület terve ellen egy képviselő sem emelt kifogást, és senki nem vitatta a táncszínház színvonalát sem.

Ertl Péter felhívta a figyelmet: 350 millióra csúszott vissza a színház korábbi, 500 milliót is elérő támogatása. Véleménye szerint 500-550 millió lenne elegendő a biztonságos működésre; elmondása szerint erre ígéretet is kaptak. Az ülésen jelen volt a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora, Szakály György, aki felhívta a figyelmet: csak a négy nagy tánctársulat tagjai kaphatnak korkedvezményes nyugdíjat, miközben a többi táncművész is értékes munkát végez.