Nem az első időutazós film lesz a most készülő Hurok, de kétségtelen, hogy a téma ritkaságszámba megy a magyar filmgyártásban. Hamza D. Ákos 1942-es, a csodás Karády Katalin főszereplésével készült Szíriusza óta hetvenhárom év telt el Madarász Isti első játékfilmjéig, de ha szerencsénk lesz, érdemes volt kiböjtölni a hosszú időt.
A Száraz Dénes, Martinovics Dorina, Anger Zsolt és Hegedűs D. Géza főszereplésével készülő Hurok a rendező, Madarász Isti megfogalmazása szerint „igazi időkavarós thriller lesz akcióval, meglepő és izgalmas fordulatokkal”. A Magyar Nemzeti Filmalap 320 millió forintos támogatásával a Café Film produkciójában most véget ért forgatáson lapunk is részt vett.
Ott jártunkkor az egy belvárosi apartmanházban zajló felvételek bukéját az adta, hogy a lakók elől nem volt lezárva az épület. Így például a liftes jelenet rögzítésekor nemcsak az okozott nehézséget, hogy a másik lift közben fel-le járt, de a folyosón is gyakran tűntek fel az ott lakók.
A rendezőt ez nem zökkentette ki a munkából. Madarász egyébként is nagyon szerényen állt az újságírói kérdések elé, s hozzátette, szerinte még nincs is nagyon mire „elszállnia”. „Amikor az Előbb-utóbb című időutazós kisfilmemmel néhány éve kijutottam Szarajevóba, és limuzinnal vittek a vörös szőnyeges bevonulásra, egy hétig nem tértem magamhoz. De azért a magyar piac igen kicsi ahhoz, hogy az ember nagyon elrugaszkodjon a földtől” – mesélte.
A most első nagyjátékfilmjét rendező Madarász tudatosan készült a filmes pályára: már iskolásként kisfilmeket készített családtagjai, testvérei, unokatestvérei segítségével Miskolcon, és az avasi panelből olyan távolinak tűnt a főváros, hogy sokáig az sem tudta, lehet filmkészítést tanulni. „Édesapám, nagyapám, nagybátyám is lelkipásztor volt, ez pedig egy kicsit zártabb világ azért” – adott betekintést életébe.
Így tehát a fiatal Madarász először elment és megnézte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen milyen diplomafilmek készülnek, ám amit látott, az annyira távol állt tőle, hogy végül be sem adta a jelentkezését, hanem helyette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakára ment.
„A Pázmányos képzés ugyan nem volt annyira gyakorlati, de nagyon sok filmszerető ember gyűlt ott össze, és lehetőségünk volt további rövidfilmek készítésére” – emlékezett vissza a rendező. Az első játékfilmje kapcsán úgy fogalmazott, 18 éve van már a szakmában, azóta erre a lehetőségre készült.
Kisfilmjei mellett rendezvényeken videózott, werkfilmeket készített játékfilmekhez, másodasszisztensként segédkezett, videoklipeket rendezett, filmelőzeteseket vágott – vagyis végigjárta a szakmai ranglétrát. Amikor A legyőzhetetlenek címmel a Magyar Televíziónak rendezett egy olyan filmet, amiben nagyon kevesen hittek, hirtelen elkezdték több helyre is hívni.
Így rendezett epizódokat a Hacktionben, majd a Barátok köztben. Madarász mindegyikért nagyon hálás, mert hihetetlen jó szakmai gyakorlatot jelentettek számára ezek a munkák. Első játékfilmjének témája kapcsán a rendező elmondta, él-hal az időutazós filmekért, így nem volt kérdés számára, hogy első játékfilmje is ebben a tematikában készüljön.
„Ez a becsípődés valahol a Vissza a jövőbe című mozival kezdődött, azóta nagyon sok időutazós filmet néztem már meg, imádom őket, és a Hurokban számos referencia is lesz ezekre a filmekre” – ecsetelte csillogó szemmel. Hozzátette, aki nem veszi ezeket észre, az sem marad le semmiről, de a legelvakultabb rajongókat nagyon jól szolgálják majd ki ezek a rejtett üzenetek.
A Hurok története szerint Ádám éppen külföldre szökne, de a szeme láttára hal meg a barátnője egy gyanús közlekedési balesetben. A fiú tudja, hogy menekülnie kell – újra meg újra, ki tudja, hányadik alkalommal – de azt is érzi, hogy valami nem stimmel.
Lassan rádöbben, hogy beleragadt valamibe, ami nem ereszti, és minden ügyességére és bátorságára szüksége lesz, hogy kitörjön belőle. Ebben a Möbiusz-szalagszerű thrillerben, ahol a kezdet és a vég fogalmai értelmüket vesztik, Ádám újabb és újabb esélyt kap, hogy helyrehozza a hibáit, hogy fejlődjön, de az új lehetőség mellé nem jár tiszta lap.
Így miközben a saját és barátnője életét is próbálja megmenteni, nem csak az üldözőivel kell leszámolnia, de korábbi döntéseinek a következményeivel is szembe kell néznie. Madarászt nem zavarja, hogy az időutazós filmnek itthon nincsenek hagyományai.
A forgatókönyve egy korábbi változatát megmutatta egy közismert magyar producernek, aki azt mondta, hogy ilyeneket itthon nem csinálunk, ezzel Amerikába kellene mennie. „Őszintén szólva én azt vallom, hogy ne én igazodjak a fősodorhoz, hanem az igazodjon hozzám, így ez a kihívás inkább csak eltökéltebbé tesz” – mondta.
A kérdésre, hogy a magyar költségvetési és infrastrukturális keretek nem hátráltatják-e a Hurok látványvilágát, határozott nemmel válaszolt. „A pénz sosem elég, lehetett volna sokkal többet is költeni a Hurokra, de látványilag így sem fog csorbát szenvedni” – mondta.
A filmben lesz egy-két látványos akciójelenet, amiket már le is forgattak, és a visszanézett anyag fényében még inkább megnyugodtak, hogy a végeredmény miatt nem kell majd szégyenkezniük. A Hurok forgatása novemberben ért véget, és a rendező már az utómunkán dolgozik, a film ugyanis számos CGI-trükköt is igényel.
A készülő thriller operatőre Nagy András, producere Hutlassa Tamás. Utóbbi bízik abban, hogy a Hurok itthon közönségsiker lesz, és külföldön is versenyképes alkotás lehet. A producer ezt elsősorban arra alapozza, hogy megítélés szerint a Hurok valóban nemzetközi színvonalú munka.
A külföldi szereplés előtt a magyar mozibemutató mindenesetre 2015 végére várható.
