Az Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésével a Városligetben megvalósítandó öt épületre idén februárban írt ki nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt. A 2014. május végi határidőre beérkezett több mint 470 pályaműből 17 jutott be a második fordulóba.
A tizenegy tagú magyar és külföldi múzeumi, valamint építészeti szakemberekből álló zsűri e pályázatokból választotta ki a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum leendő épületének nyertes tervét és díjazottjait. A nyertes pályaművekről készült videoanimáció itt, a kapcsolódó látványtervek pedig itt tekinthetők meg. A nyertes és díjazott tervek, illetve az eljárás második fordulójába jutott pályaművek a ligetbudapest.org oldalon tekinthetőek meg. Ezek a pályaművek a Design Terminalban január 7-én nyíló kiállításon is láthatók majd.
Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére beérkezett nyolcvan pályamű között a bírálóbizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely jövő év áprilisában zárul le.
A zsűri és a munkáját segítő harminchat szakértő öt szempontcsoport alapján értékelte a pályaműveket. A múzeumok építészeti minősége és megoldásai mellett a bírálóbizottság vizsgálta a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat), az épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (egyebek között a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot, az épület megközelíthetőségét) és a megvalósítás költségeit is. Kiemelt szempont volt, hogy a tervekben szereplő épületek minél jobban kíméljék a park zöldfelületét.
„A tervpályázatnak köszönhetően olyan, az őket befogadó parkkal és épített környezetével harmonikus párbeszédet létrehozó múzeumok épülnek majd a Városligetben, amelyek úgy lesznek kiemelkedő építészeti értékűek Budapest és Magyarország számára, hogy egyben 21. századi funkcionális megoldásokkal, világszínvonalon szolgálják a gyűjteményeket és a látogatókat” – mondta el Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
A múzeumok a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelő kortárs, ugyanakkor a Városliget parki és épített örökségéhez illeszkedő épületekben kapnak helyet. Az egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből – az egymással és a már száz éve itt megépült múzeumokkal való együttműködés révén – olyan egyedi közgyűjteményi intézményháló jön létre, amely nem csupán Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét növeli, hanem izgalmas és nyitott, közösségi tereket biztosít Budapest lakói, a belföldi és külföldi látogatók számára egyaránt.
Az építészeti tervpályázaton a pályázók név nélkül, regisztrációs számon nyújtották be pályázatukat. A szigorú nemzetközi szabályoknak megfelelő pályázati kiírásban rögzített eljárási rend szerint a zsűri az eljárás során csak a beadott terveket ismerhette meg, a díjazott tervezők kilétére csak a döntést követően került sor.
A Városliget komplex fejlesztését szolgáló Liget Budapest projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein, ma lebetonozott területen, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épül fel, megóvva és bővítve a park zöldfelületét. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontandó volt Hungexpo-irodák területén, az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum pedig a Petőfi Csarnok helyén áll majd. A projektnek köszönhetően a park növényzetének rehabilitációjával párhuzamosan több tízezer négyzetméterrel, a mai 60-ról 65 százalékra nő majd a zöldfelület a Ligetben.
Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Az új középületek tervezett megvalósítási összköltsége 75 milliárd forint.
Nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat kiírására Magyarországon utoljára Budapest századfordulós fénykorában, több mint száz évvel ezelőtt került sor.
A nemzetközi bírálóbizottság elnöke Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, társelnökei: Wim Pijbes, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója és Martha Thorne építész, a Pritzker építészeti díj ügyvezető igazgatója. Tagok: Paula Cadima építész, a londoni Építészeti Szövetségi Építésziskola egyetemi tanára, Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Finta Sándor, Budapest főépítésze, Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa, Henri Loyrette, a francia államtanács tagja, a Louvre Múzeum korábbi igazgatója, Nagy Ervin országos főépítész, Sáros László György építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Póttagok: Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Cselovszki Zoltán építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ volt elnöke, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója, Fazakas György építész, Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) egy tagot, Juhani Katainen építészt, a Tamperei Műszaki Egyetem volt dékánját és egy póttagot, Roueida Ayache építészt delegálta a testületbe.
