Liget Budapest projekt: megvannak az eredmények

Lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat.

Grund
2014. 12. 19. 14:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésével a Városligetben megvalósítandó öt épületre idén februárban írt ki nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt. A 2014. május végi határidőre beérkezett több mint 470 pályaműből 17 jutott be a második fordulóba.

A tizenegy tagú magyar és külföldi múzeumi, valamint építészeti szakemberekből álló zsűri e pályázatokból választotta ki a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum leendő épületének nyertes tervét és díjazottjait. A nyertes pályaművekről készült videoanimáció itt, a kapcsolódó látványtervek pedig itt tekinthetők meg. A nyertes és díjazott tervek, illetve az eljárás második fordulójába jutott pályaművek a ligetbudapest.org oldalon tekinthetőek meg. Ezek a pályaművek a Design Terminalban január 7-én nyíló kiállításon is láthatók majd.

Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére beérkezett nyolcvan pályamű között a bírálóbizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely jövő év áprilisában zárul le.

A zsűri és a munkáját segítő harminchat szakértő öt szempontcsoport alapján értékelte a pályaműveket. A múzeumok építészeti minősége és megoldásai mellett a bírálóbizottság vizsgálta a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat), az épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (egyebek között a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot, az épület megközelíthetőségét) és a megvalósítás költségeit is. Kiemelt szempont volt, hogy a tervekben szereplő épületek minél jobban kíméljék a park zöldfelületét.

„A tervpályázatnak köszönhetően olyan, az őket befogadó parkkal és épített környezetével harmonikus párbeszédet létrehozó múzeumok épülnek majd a Városligetben, amelyek úgy lesznek kiemelkedő építészeti értékűek Budapest és Magyarország számára, hogy egyben 21. századi funkcionális megoldásokkal, világszínvonalon szolgálják a gyűjteményeket és a látogatókat” – mondta el Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

A múzeumok a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelő kortárs, ugyanakkor a Városliget parki és épített örökségéhez illeszkedő épületekben kapnak helyet. Az egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből – az egymással és a már száz éve itt megépült múzeumokkal való együttműködés révén – olyan egyedi közgyűjteményi intézményháló jön létre, amely nem csupán Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét növeli, hanem izgalmas és nyitott, közösségi tereket biztosít Budapest lakói, a belföldi és külföldi látogatók számára egyaránt.

Az építészeti tervpályázaton a pályázók név nélkül, regisztrációs számon nyújtották be pályázatukat. A szigorú nemzetközi szabályoknak megfelelő pályázati kiírásban rögzített eljárási rend szerint a zsűri az eljárás során csak a beadott terveket ismerhette meg, a díjazott tervezők kilétére csak a döntést követően került sor.

A Városliget komplex fejlesztését szolgáló Liget Budapest projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein, ma lebetonozott területen, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épül fel, megóvva és bővítve a park zöldfelületét. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontandó volt Hungexpo-irodák területén, az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum pedig a Petőfi Csarnok helyén áll majd. A projektnek köszönhetően a park növényzetének rehabilitációjával párhuzamosan több tízezer négyzetméterrel, a mai 60-ról 65 százalékra nő majd a zöldfelület a Ligetben.

Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Az új középületek tervezett megvalósítási összköltsége 75 milliárd forint.

Nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat kiírására Magyarországon utoljára Budapest századfordulós fénykorában, több mint száz évvel ezelőtt került sor.

A nemzetközi bírálóbizottság elnöke Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, társelnökei: Wim Pijbes, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója és Martha Thorne építész, a Pritzker építészeti díj ügyvezető igazgatója. Tagok: Paula Cadima építész, a londoni Építészeti Szövetségi Építésziskola egyetemi tanára, Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Finta Sándor, Budapest főépítésze, Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa, Henri Loyrette, a francia államtanács tagja, a Louvre Múzeum korábbi igazgatója, Nagy Ervin országos főépítész, Sáros László György építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Póttagok: Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Cselovszki Zoltán építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ volt elnöke, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója, Fazakas György építész, Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) egy tagot, Juhani Katainen építészt, a Tamperei Műszaki Egyetem volt dékánját és egy póttagot, Roueida Ayache építészt delegálta a testületbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.