Lyon új múzeuma olyan, mint egy űrhajó

Lyon új futurisztikus múzeuma szimplán az ember történetéről szól: tudomány és történelem keverve néprajzzal.

A több mint tíz év késéssel felavatott, egyesek szerint űrhajót vagy kristályfelhőt, mások szerint inkább egy csodabogarat idéző fém- és üvegépület elhelyezése, formája és költségvetése, valamint az átadás évtizedes csúszása az elmúlt évek legnagyobb vitáját váltotta ki Franciaország egyik legjelentősebb városában.

A Lyon jelképes pontján, a várost körbefogó Rhone és a Saone találkozásánál, a lyoni félsziget déli csücskébe a Rhone régió tanácsa által 2000-ben 61 millió eurós költségvetéssel eltervezett látványos épületnek öt évvel később kellett volna megnyitnia.

A múzeum végül 255 millió euróba (80 milliárd forint) került, ami miatt a kormányt és az államot képviselő több meghívott inkább nem jelent meg az avatáson. Összehasonlításképp Marseille tavaly megnyílt új múzeuma 191 millió euróba került, a Louvre lensi fiókmúzeuma pedig 150 millió euróba.

Eleinte még általános támogatást élvezett az ötlet, hogy a Lyonba érő látogatót egy nagyszabású modern épület fogadja a város bejáratánál, ahol a 2007-ben bezárt természettudományi múzeum gazdag, mintegy 2 millió darabból álló gyűjteményét állíthatják ki a modern technológia segítségével. A múzeum − az emberiség kezdetétől a túlvilághoz kapcsolható nagy kérdésekig − az emberrel foglalkozik, egyszerre vizsgálja testi és szellemi szempontból.

„Meglepő lehet a belépéskor, mert a néprajzi, a tudományos és az őskori gyűjteményeket összekevertük, de azokat teljes kohézióban állítottuk ki” − hangsúlyozta Bruno Jacomy, a múzeum tudományos igazgatója. Az állandó kiállítás négy termében az ember történetét ismerhetik meg a látogatók a kezdetektől napjainkig.

„Mindegyik civilizáció és minden ember, bármennyire is különbözik egymástól, az élettel kapcsolatban ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a társadalmak szerveződéséről vagy a halálról” − mondta Nicolas Dupont, a kiállítások és a gyűjtemények vezetője.

A múzeum nem kíván válaszokat adni, hanem inkább az egyetemes témákról gondolkodtat el. A látogatók Kínától Egyiptomon át utazhatnak Latin-Amerikába, Afrikába és a nyugati világba. Az úton számos állattal is találkozhatnak a pillangóktól a 155 millió éves dinoszauruszokig.

A spanyolországi Bilbao Guggenheim Múzeuma futurista és újdonságot jelentő épülete ihlette 2000-ben a lyoni múzeum tervét, amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a múlt hónapban Párizsban megnyílt Louis Vuitton Alapítvány épületére. Igaz, azt a világhírű kanadai-amerikai építész, Frank Gehry tervezte, akárcsak a bilbaói Guggenheim Múzeumot, ezt pedig az osztrák Coop Himmelb(l)au építési iroda, élén Wolf Dietrerrel.

Az építkezés 2006-ban kezdődött meg, de néhány hónap múlva leállt, s a Bec építési vállalkozó 2008-ban feladta a projektet. Két évvel később a Vinci nagyvállalat folytatta az építkezést, amelynek mindegyik állomását több 10 millió euróval megnövelte.

Az épület ráadásul 15 hónapos késéssel készült el az utolsó dátumhoz képest, ezért a Rhone régió jelenleg 40 millió euró kötbérért perli a vállalkozót.