Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyitotta meg tegnap este a Szamár-sziget szellemkatonái című nemzetközi multimédiás vándorkiállítást. A hasonló című kötet dokumentációján alapuló tárlat egy példa nélküli, szélesebb körben mind a mai napig csak kevéssé ismert magyar sorstragédia megdöbbentő részleteit mutatja be.
Margittai Gábor könyve, és a kötet megírását dokumentáló, Major Anita által rendezett dokumentumfilm egy szívszorító történelmi kálvária útját követi végig. Ahogy Margittai Gábor a kiállítás megnyitóján fogalmazott: erőltetett párhuzam, mégis az arányokat tekintve nem túlzás a magyarság első világháborús balkáni veszteségét a jóval későbbi sztálingrádi emberveszteség mértékéhez hasonlítani.
Ha csak a számok nyelvén akarjuk kifejezni, akkor elég annyit megemlíteni, hogy a balkáni halálmars során a Monarchia hadseregének közel nyolcvanezer katonájából alig hatezer tért haza, miután Szerbiából Albánián keresztül a szardíniai Asinara, azaz a Szamár-sziget lágerébe terelték őket, hogy onnan kikerülve még megtapasztalhassák a franciaországi lágerek még sötétebb poklát.
Ráadásul a hazatért túlélők jó része viszonylag hamar elhunyt, a többiek pedig nem voltak képesek beszámolni a borzalmakról – tette hozzá a kötet szerzője. Mely borzalmak mértéke szinte túl van az emberileg elviselhető határon. Kannibalizmus, a gyengék meggyilkolása, a másik aljas kihasználása és a pusztító kóroknak kiszolgáltatott emberek végtelen nyomorúsága tette rémálommá a hátországban sokak számára csak könnyed lovagias katonai kalandnak gondolt szerbiai hadszíntéren történt eseményeket.
Margittai hangsúlyozta azt is: a kiállítás a magyarok által a szerbekkel szemben elkövetett gaztetteket sem hallgatja el, mivel szeretnének átfogó, a hamis mítoszokon felülemelkedő összképet adni az akkori eseményekről. A kötet és a film kapcsán elmondta: a kutatómunka során nagy szerepe volt a családoknál megőrzött személyes naplóknak, vagy éppen a menetelés közben is alkotó áldozatok által festett képeknek, melyek sokszor segítettek a helyszínek beazonosításában.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy idén a kormány által életre hívott Centenáriumi Emlékbizottság kiemelt feladatának tekintette, hogy családi, helytörténeti vonatkozások segítségével elevenedjenek meg mindazok a tragikus események, melyek a magyarságra vártak a száz éve kitört Nagy Háború során. Ebbe illeszkedik a kiállítás és az annak alapjául szolgáló könyv is. Rétvári hangsúlyozta, hogy Magyarország annak ellenére szenvedett példátlanul súlyos veszteséget, hogy a Monarchián belül a magyar politikai vezetés állt ellen leginkább a háborúba lépés tervének. Hozzátette: a kritikák ellenére az Európai Unió bizonyítottan a béketeremtés zálogát jelenti a kontinensen.
