Zombik támadták meg a Nemzeti Színházat

Nagy pácba került a Nemzeti színművésze, Szatory Dávid, ami miatt elkésett.

Elkésni egy előadásról vagy próbáról „több mint bűn: hiba”. Elfogadható mentség talán csak az lehet, ha az ember útját zombik állták el.

A Nemzeti Színház művésze, Mátyássy Bence kisfilmjében ilyen akadályokat kell leküzdenie kollégájának, Szatory Dávidnak: ő ezúttal a Nemzeti Színház középiskolásoknak meghirdetett színháztörténeti vetélkedőjére igyekezve véti el a pontosság erényét.

A Laborfalvi Rózától Törőcsik Mariig címmel meghirdetett versenyre 10. és 11. osztályos tanulók négyfős csapatainak és felkészítő tanárainak jelentkezését várják. A versenyre a csapatok január 4-éig jelentkezhetnek a teátrum honlapján, az első forduló feladatait január 5-én publikálják ugyanitt. A feladatok színháztörténeti kutatást, kreativitást és informatikai eszközök használatát igénylik. Zombiölő puska, búvárruha nem kell.

A vetélkedő négyfordulós, az első három forduló feladatait a világhálón kell beadni, a negyedik a legjobb négy csapat részvételével a Nemzeti Színházban zajlik 2015 májusában. A zsűrit Udvaros Dorottya, Rubold Ödön és Mátyássy Bence színművész, valamint Ablonczy László újságíró, kritikus, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója alkotja.

A vetélkedő győztes csapata táblagépeket, könyvutalványokat, színházjegyeket nyer, az első helyezett csapat iskolájába pedig egy tanítási napra kitelepül a Nemzeti Színház.

Mátyássy Bence supermanes mutatványait azonban – ki tudja, miért – csak a Szentivánéji álomban vállalja mint Demetrius. Az előadást azonban nem csak a színészreptetés miatt érdemes látni.

A Nemzeti Színház vetélkedőjének ötlete abból a szándékból fakadt, hogy tenni kell a felejtés ellen – nyilatkozta az intézmény igazgatója, Vidnyánszky Attila a távirati irodának. „Gyorsan elfelejtett világ a miénk, zseniális színészek tűnnek el egyik pillanatról a másikra, és jönnek generációk, amelyek már nem is ismerik őket.” Vidnyánszky egy döbbenetes élményéről is beszámolt: amikor a kaposvári egyetemen felvételiztetett, már Ruttkai Éváról sem tudják a fiatalok, hogy kicsoda. S vajon tudják-e azt, hogy kicsoda Major Tamás, legalább Keleti Márton örökzöld filmje, A tizedes meg a többiek után? Törőcsik Marinál is hivatkozási alap.

A felejtés ellen persze sokféleképp lehet tenni. Kaszás Attila-terem, Gobbi Hilda-színpad és Bajor Gizi-szalon – a Nemzeti nemcsak a kamaratermeit nevezi el a színházművészet nagyjairól, hanem a páholyait is. A még névtelen páholyait két női színművészről fogják elnevezni, s ahogy az előző névadásokat, ezt is a nézőkkel szavaztatják meg.

A felejtés veszélye azonban még így is fennállhat. „Az a baj, hogy az új színészvilág is felejtős, gyorsan pörgő életünk radíroz, töröl, és ezáltal eltűnik a lényeg is” − vélekedett Vidnyánszky. Ami nyilván igaz lehet, bár Tompos Kátya, Fehér Tibor, Szatory Dávid és Mátyássy Bence színművész nemcsak a Nemzeti teraszán tud fergeteges lenni.

Színháztörténeti vetélkedőjét a Nemzeti folyamatos programnak tervezi, amely szélesedne. Emellett az előadásaihoz beavató, ráhangoló programokat is szerveznek, a társulat színészei pedig iskolákba is ellátogatnak.

A színházi próbákon folyó elmélyült műhelymunkáról, az ihletett állapotban dolgozó jedikről színészekről természetesen Mátyássy Bence is forgatott kisfilmet. Ebben az epizódban Szatory Dávid még a zombiknál is nagyobb ellenfelekkel néz szembe.