300 év Kecskeméten: tárlat a piaristákról

A piarista rend 300 éves kecskeméti múltjáról nyílt kiállítás a kecskeméti Cifrapalotában.

Grund
2015. 01. 31. 21:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Piarista Rend Magyar Tartományának provinciálisa, Labancz Zsolt hangsúlyozta: az iskolának ma is arra van szüksége, hogy meg tudja álmodni azt, hogy az előírtakon túl mire van szüksége a gyerekeknek. A látogatóknak azt kívánta, hogy a kiállítást megtekintve kerüljenek kapcsolatba azzal a lelkülettel, amely a piaristákat jellemezte a tanítás során.

Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek történelmi léptékű időnek nevezte a város életében azt a 300 évet, amelyet a piarista szerzetesek Kecskeméten eddig eltöltöttek. Megemlékezett Koháry István grófról, a „legkatolikusabb\"  főúrról, aki 1714 januárjában egy nagy összegű alapítványt hozott létre a piarista iskola megalapítására. Bábel Balázs, aki egykor maga is a kecskeméti piaristáknál tanult, elmondta, hogy osztálytársai közül tízen választották a papi hivatást.

 

Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere példaként beszélt a szerzetesek által irányított iskoláról, amely az élet szinte minden területén kiemelkedő személyiségeket adott az országnak.

1715 januárjában érkeztek Kecskemétre az első piarista szerzetesek azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakóinak. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik.

A piaristák 1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült.

Az egyre növekvő diákseregnek a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között Hültl Dezső „modernizált barokk\" terve alapján épült új iskolaépületet, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja.

A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem, de 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium Kecskeméten működhetett.

A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok Czollner téri intézetét, és 2014-ben óvodát is nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája több mint ezer diákkal.

Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.

A tudós szerzetes tanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő Demka Sándortól kezdve Erdősi Imréig, akit honvéd múltja miatt „branyiszkói hősként\" ismertek vagy Mészáros Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Az iskolában tanult Katona József és Homoki Nagy István is.

A kiállítás bepillantást nyújt életükbe, tevékenységükbe, a rendház és templom ritkán látható műtárgyaiba és kincseibe. Bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak a városhoz.

 

A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által közösen létrehozott kiállítás március 29-ig látogatható a Cifrapalotában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.