Ahogy ma reggeli cikkünkben írtuk, igencsak jól áll az Uránia Nemzeti Filmszínház a Boredpanda.com szavazásán, mostanra pedig már át is vette a vezetést. Szavazni továbbra is lehet!
A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, ma Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült.
Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete.
1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. Pekár Gyula eladta a mozit a német UFA Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle, s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett.
A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. E termeket később filmtörténetünk két legendás alakjáról, Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról nevezték el.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film- és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne.
(Az épület történetének forrása: Uránia Nemzeti Filmszínház)
