Egy Oscar-díjas fotói, oroszok és pop-art a Lumúban

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója a tavalyi sikerekről és az idei tervekről.

A Lumú élén az első teljes évét záró Fabényi Júlia emlékeztetett: kilenc olyan nagykiállítást tudtak megvalósítani, amelyek pozicionálták is az intézményt: komoly siker volt például a beatnemzedék és Allen Ginsberg munkásságát feldolgozó tárlat, majd a horvát partnerekkel szervezett, Átmenet és átmenet című kiállítás jelezte a nyitást a délszláv területek felé is.

Fabényi Júlia a tavalyi „sztárkiállításként” Hantai Simon első magyarországi életmű-kiállítását nevezte meg, kiemelve, hogy a Franciaországban világhírűvé lett magyar festővel egy időben a vele szoros kapcsolatot ápoló Reigl Judit munkáiból is sikerült tárlatot rendezni. Nagyon fontos volt ugyanakkor a Tolvaly Ernő életmű-kiállítás is, mert végre a „cserbenhagyott generáció”, a neoavantgárd második nemzedéke egy tagjának munkásságát is átfogó módon tudták bemutatni – fűzte hozzá. A [csend] című kiállítás különös érzékenységgel mutatta meg napjainkban a holokausztemlékezet kortárs művészeti jelentőségét.

Még látható az Anarchia, Utópia, Forradalom című tárlat, amelytől sokan aktuálpolitikai állásfoglalást vártak volna – jegyezte meg az igazgató, hangsúlyozva azonban, hogy az anyag összeállítása során elsősorban a politikai és a művészi forradalom kapcsolata érdekelte. Tavaly indult el a Ludwig Next sorozat is kisebb, rövidebb tárlatokkal – idézte fel.

Fabényi Júlia beszámolója szerint a Lumú 2014-ben csaknem 69 ezer látogatót fogadott, 295 múzeumpedagógiai foglalkozást és mintegy 100 kísérőrendezvényt hirdetett meg; rendkívül kedveltek például a hírességek által megtartott, rendhagyó tárlatvezetések, melyek a Ciprian Muresan és Jasmina Cibic kiállításaival induló 2015-ös évben is folytatódnak.

Az idei kiállítási programból a Lumú vezetője három nagy tárlatot emelt ki. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, egy a Művészetek Palotájával közösen rendezendő kiállításon találkozhat először a közönség az Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos fotóművészetével, az intermediális tárlat ráadásul az alkotó filmjeire is kitekint majd.

Magyarországon utoljára 1990-ben volt átfogó kortárs orosz kiállítás, ezt a fonalat veszi fel a Lumú monumentális nyári tárlata, amelyben az orosz kortárs új akadémizmus képviselői reflektálnak sajátos módon a hazánkban is jelentős nyomot hagyott szocialista realizmus örökségére – közölte az igazgató, hozzáfűzve: a Peter Ludwig által vásárolt, illetve a Lumú által gyűjteményezett orosz anyagból is terveznek egy kisebb válogatást bemutatni.

Az igazgató emlékeztetett, mostanában a világ számos jelentős múzeumában nyílnak a pop-artot bemutató nagykiállítások, a Lumú pedig a CAFe Budapest fesztivál keretében készül nagy pop-art tárlattal. „Mi azt a pop-artot ünnepeljük, amely a Ludwig-gyűjteményekben található. Tudni kell ugyanis, hogy Peter Ludwig volt az amerikai pop-art legnagyobb európai gyűjtője a hatvanas évektől. 160-180 darabos pop-art kollekciójából mi hozzávetőleg 50 munkát fogunk bemutatni, kitekintéssel a közép-európai pop-artra is” – jegyezte meg.

Mint elárulta, a pop-artnak szentelt első magyarországi kiállításon olyan nemzetközi művészek, mint Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Claes Oldenburg, Jasper Johns, Robert Rauschenberg vagy Mimmo Rotella munkái mellett többek között Keserü Ilona, Konkoly Gyula vagy Lakner László képei is láthatók lesznek ősszel.

Fabényi Júlia kitért a velencei képzőművészeti, illetve építészeti biennálékon való magyar részvételt szervező Biennále Iroda jövőjére is. Mint elmondta, a kulturális kormányzat célja, hogy az iroda szakmai intézményi háttérbe ágyazva működjön, miután az utóbbi két évben más modellben szervezte a velencei magyar kiállításokat. „Takarékosabb és szakmailag stabilabb megoldás, hogy az iroda mindig művészeti intézményhez volt kihelyezve” – vélekedett a Ludwig Múzeum igazgatója.

A Biennále Iroda így a Lumú szakmai felügyelete alá kerülhet – közölte Fabényi Júlia, hozzátéve azonban: a részletekről még egyeztetések szükségesek, ahogy arról is, hogy az a kiterjesztett stratégia, amellyel Balatoni Monika elnyerte a velencei biennále nemzeti biztosi címét, milyen költséggel, feladatkörrel és perspektívával jár.