Így ünnepelték Ungváron a magyar kultúra napját

Sikerrel mutatták be Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját Ungváron.

A második világháború végén induló és a rendszerváltásig eljutó darabot, amely a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon a kettéosztott ikerfaluban, Kisszelmencen és Nagyszelmencen játszódik, nagy tetszéssel fogadta az ungvári nagyszínházat zsúfolásig megtöltő közönség.

A nézők egy tragikus szerelemnek a vasfüggöny tövében játszódó groteszk történetét ismerhették meg, amelynek jeleneteiben, díszleteiben, nyelvezetében az idősebbek saját, teljesen máig sem lezárt múltjuk mindennapjaira ismerhettek rá.

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata által előadott, Vidnyánszky Attila rendezte előadást vastapssal jutalmazta a közönség.

A Kárpátalja Megyei Drámai Zenei Színházban tartott bemutató előtti ünnepi beszédében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta: magyarnak lenni vállalás kérdése, ami különösképpen igaz a határon túli magyarságra.

Ez a vállalás kötelességekkel is jár, amelyek között az egyik legfontosabb az anyanyelv, a nemzeti kultúra megőrzése, hiszen e nélkül a magyarság nem maradhat fenn – tette hozzá.

Különösen fontos az anyanyelv és a kultúra ápolása a mostani – mint fogalmazott – barbárság felé hanyatló korszakban, amikor ismét háború van, amikor emberek halnak és rokkannak meg a fegyverektől, amikor ismét félteni kell szeretteinket a háborús konfliktus miatt.

Ebben a nehéz helyzetben minden kárpátaljai magyar számára jelentős fogódzót jelent az összetartozás érzését erősítő magyar nyelv, magyar kultúra – emelte ki. „Bízzunk benne, hogy hamarosan véget ér ez a vészterhes időszak, eljön a béke és addig is megtart bennünket az anyanyelvünk és a kultúránk” − fogalmazott.

Brenzovics László kiemelte: a mostani helyzetben szimbolikus a Zelei Miklós budapesti író műve alapján, Vidnyánszky Attila rendezésében színre vitt darab, amelyben benne foglaltatik a kárpátaljai magyarság 20. századi hányattatott története. A szerzőt méltatva hangsúlyozta: Zelei Miklós íróként, újságíróként nagyon sokat tett a kárpátaljai magyarságért, felvállalta ennek a közösségnek a támogatását és személyes közreműködésének is köszönhető, hogy fél évszázad után megnyílt az addig átjárhatatlan határ Kisszelmenc és Nagyszelmenc között.

A KMKSZ elnöke szimbolikusnak mondta azt is, hogy az országhatár által szétszakított kárpátaljai magyar falu életét bemutató darabot a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata adja elő, „a mi színházunké, amelyet mi hoztunk létre, mi támogattunk, mi vagyunk a közönsége, s amely rendkívül sikeressé vált működésének igen nehéz feltételei ellenére”.

Zelei Miklós színművét a múlt nyáron a Gyulai Várszínház tűzte műsorra: