Keleti romantika: így utazott Orbán Balázs

Újra megjelentek Orbán Balázs, A Székelyföld leírása szerzőjének keleti útleírásai.

rKissNelli
2015. 01. 17. 17:50
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Balázs legfontosabb művei hazájához, a Székelyföldhöz kötődnek, de az író rengeteg időt töltött külföldön is. Angliai tartózkodása, a magyar emigrációval való kapcsolatai ismert életrajzi tények, és sokszor emlegetik Victor Hugóval való barátságát is. A keleti utazás életének egyik legkalandosabb fejezete, amely 1846-ban kezdődött.

A fiatal Orbán Balázs ekkor indult el görög származású édesanyja örökségéért Isztambulba a szüleivel. Az örökségnek végül csak egy részéhez jutottak hozzá, viszont Isztambulból kiindulva nagy utazást tett a Közel-Keleten Orbán Balázs, ezúttal már családja kísérete nélkül. A magyar szabadságharc híreiről Görögországba visszatérve értesült, innen indult volna haza egy szabadcsapattal, de közben a hadjárat elbukott. A császári hatalom ellenségnek tartotta a forradalom leverése után, ezért Orbán Balázs nem térhetett haza. Kezdetben magyar emigránsokat segített Törökországban, ezután ment Angliába. Csak 1859-ben láthatta viszont a szülőföldjét.

Az Utazás Keleten hat füzetben jelent meg 1861-ben
Kolozsváron, és azóta sem volt újabb, teljes kiadása. A kor szokása szerint a füzetekből maguk az olvasók köttettek könyvet. Általában három kötet keletkezett így. Háromkötetes az a hasonmás kiadás is, amely a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete és a Méry Ratio Kiadó együttműködésében jelent meg ősszel.

Az olvasó számára embert próbáló feladat, mégis érdekes utazás az Orbán-mű. A nyelvezete nem sokkal bonyolultabb a korszakból ismert más irodalmi vagy tudományos művek nyelvezeténél. Orbán Balázs mesélőkedve és romantikára való hajlama helyenként akár Jókaira is emlékeztetheti az olvasót. A romantika uralja a szerző történelemszemléletét is, ami azért érdekes, mert Orbán Balázs működésének idején a történettudomány már szinte teljesen áttért a pozitivista szemléletre. Ő ehhez képest ontja a legendákat, történelemszemléletének középpontjában a Kelet letűnt, dicső múltja áll. (Egyébként a Kelet iránti érdeklődés is a romantika egyik fontos jellemzője volt.) Legszívesebben a szabadságküzdelmeket emeli ki a történelemből, és nagy empátiával viseltet minden elnyomott iránt. Nem áll távol tőle a naivitás és a pátosz, ami sokkal érthetőbb, ha arra gondolunk, hogy az utazások elején alig volt tizennyolc éves, 1849-ben töltötte be huszadik életévét.

A történelmi fejtegetések az átlagos olvasó számára hamar egyhangúvá válhatnak, és talán elgondolkodik azon is: milyen furcsa, hogy a szerzőt – legalábbis a könyv tanúsága szerint – oly kevéssé érdekelte a Kelet jelene és azok az emberek, akikkel utazásai során találkozott, hogy fejezeteken át eszébe sem jut szót ejteni róluk. Ezekben a kötetekben kevesebb a néprajzi leírás is. A Székelyföld leírását például ezek a néprajzi gyűjtések tették máig pótolhatatlan alkotássá. Pedig a mai olvasó számára talán Orbán Balázs személyes tapasztalatai a legérdekesebbek; a kairói rabszolga-kereskedő, a vendégszerető török pasa és a háború elől otthonról elszökött magyar és erdélyi román beduinok. Miattuk mindenképpen érdemes forgatni az Utazás Keletent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.