Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a megnyitón elmondta: „a magyar kultúra napja előestéjén olyan kiemelkedő kárpátaljai festőművész alkotásait mutatjuk be, akinek ifjú kora ellenére már megadatott a nemzetközi siker és elismerés, hiszen képei megtalálhatók szerte a világon, magán- és közgyűjteményekben egyaránt”. Hozzátette, hogy Kopriva Attilát méltán nevezhetjük a magyar kortárs festészet hírnökének.
A művész szavait idézve hangsúlyozta, hogy az alkotómunka olyan, mint egy fa élete, hiszen a gyökeréből táplálkozik, ágaival felfelé törekszik, és minden időszakban gyönyörűséget hoz megújuló lombjaival.
A Kárpát-haza Galéria létrehozásával kapcsolatban megemlítette, hogy a kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a Kárpát-medencei magyar képzőművészet bemutatása révén kitágítsák a horizontot, így újra felfedezhessük az elszakított területek egyetemes magyar művészetének jellegzetességét is.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke kiemelte: ha egységes a nemzet, akkor egységes nemzeti kultúra is van függetlenül attól, hogy mikor, hol és hogyan szabdalták szét a határok a közösség egészét. Mint mondta, Magyarországon komoly igény van a kultúrára, a kortárs művészet megismerésére, ezen belül a festészetnek kiemelt szerepe van.
Wehner Tibor művészettörténész arról szólt, hogy a Munkácsról érkezett Kopriva Attila tárlatán az érdeklődők főként tájképeket láthatnak, amelyeken az emberalak csak mellékszereplő. A munkák „festőiségükkel, oldott, foltszerű előadásmódjukkal ejthetik rabul a nézőket. [ ] A műveken a varázslatos kárpátaljai táj tárul fel előttünk, amelyet a művész hol enyhe rálátásban szemlél, harmonikus, tág perspektívát nyitó természeti környezetet ábrázolva, hol a horizontot rejtő zárt teret jeleníti meg.” A műveken a természet és ember világának összhangja, harmóniája mindig megbonthatatlan – fűzte hozzá.
A Legendák földjéről című tárlatot február 11-éig tekinthetik meg az érdeklődők.
