A tárlat először a PIM-ben volt látható a 2013-as olasz-–magyar kulturális évad keretében; az anyag római bemutatása azt is szimbolizálja, hogy az ilyen típusú eseményeknek van folytatása – mondta el a távirati irodának pénteken a Balassi Intézet főigazgatója.
Hammerstein Judit hozzáfűzte: a Petőfi Irodalmi Múzeum most némileg a római közönség érdeklődéséhez igazította a kiállítást, így az olasz látogatók ezúttal magyar szemmel tekinthetnek országukra.
A tárlat azt vizsgálja, miért is vonzódott olyan sok magyar művész Olaszország iránt. Ebben szerepet játszhatott a vágyakozás a múlt kézzelfoghatósága és melankóliája vagy akár az érzékiség iránt – vetette fel Hammerstein Judit, hozzátéve: a magyar művészek Olaszország iránti vonzalma szinte „italomániává” változott az 1920–30-as években.
Márai Sándor szerint az európai népek közül a magyarok igazából az olaszokhoz állnak a legközelebb, de a kiállításon kiderül például, hogy a Párizs rajongójaként ismert Ady Endre hasonló vonzalommal viseltetett Róma iránt is – emlékeztetett.
A főigazgató beszámolója szerint a PIM kiállítása magyar alkotók műveinek, naplóinak, levelezéseinek, emléktárgyainak segítségével rekonstruálja, hogyan élték meg az Olaszország-élményt olyan írók, mint Karinthy Frigyes, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Németh László, Szerb Antal vagy Márai Sándor, de számos itáliai ihletésű magyar festmény is helyet kapott az anyagban.
A március 15-ig látogatható tárlat kitér a Római Magyar Akadémia kulcsszerepére, hiszen az intézmény ösztöndíjas és kutatási programjának köszönhetően számos művész – így Szőnyi István vagy Aba-Novák Vilmos – gazdagodhatott olaszországi élményekkel.
A kiállítás ugyanakkor a közelebbi múltra is reflektál, így emléket állít a Triznya-kocsma néven ismert legendás római művészeti szalonnak is – tette hozzá Hammerstein Judit.
