Moldvai csángó: megérteni nehéz, megőrizni muszáj

A nyelvvesztés ellen küzd az egyszemélyes moldvai Csángó Rádió. Jótékonysági bállal támogatták.

– Sok csángó fiatal dolgozik külföldön, köztük barátaim, s úgy gondoltam, jó ötlet lenne rádiót csinálni, amelyen keresztül tartani tudjuk a kapcsolatot, tudunk szórakozni, bátorítani egymást – idézte fel a kezdeteket Lőrinc Celesztin, akit telefonon értünk utol Csíkfaluban. – Az interneten találtam egy ingyenes rádiószervert, letöltöttem, elindítottam, így kezdődött. Az ötlet aztán tovább alakult, fejlődött, s ebből jött létre végül a Csángó Rádió – mesélte a főszerkesztő-műsorvezető.

A moldvai csángók első rádiója 2009. november 14-én kezdte meg működését, és olyan környezetből sugározza online adását, ahol egyre kevesebb a magyar szó. És nem ez az egyetlen akadály, amelyet Lőrinc Celesztinnek le kell győznie. A rádiós egy kamaszkori baleset következtében tolószékbe kényszerült, így a moldvai magyar kultúra megőrzéséért folytatott küzdelme már-már emberfeletti teljesítményt kíván.

– 24 órából 24-et sugároz a rádió – folytatta Lőrinc Celesztin. – 15 órát foglal el a csángó népzene, a többit könnyűzenével pótoljuk, este nyolctól kilencig van egy gyermekműsorunk. Az Erdélyi Mária Rádióval kötött megállapodás értelmében, mindennap leadjuk a rózsafüzért, vasárnaponként pedig élőben átvesszük a szentmise közvetítését. A műsorunk két nyelven szól, magyarul és románul, hiszen a csángók egy része nyelvileg asszimilálódott.

– Öt éve működik a rádió, a hallgatók száma ez ideig meghaladta a 600 ezret – árulta el a rádiós, aki az anyagi nehézségekre térve elmondta, a havi költségek előteremtése a legnagyobb kihívás. – Mindenre gondolnunk kell. Ha például áramszünet van, benzint kell venni a generátorba, hogy egy percre se kelljen leállnunk.

A Csángó Rádió jelenleg kizárólag az interneten hallható, ám ahogy a támogatói bál céljai között is szerepelt, előbb-utóbb szeretnék beszerezni a földfelszíni sugárzáshoz szükséges eszközöket, hogy a moldvai lakosság számára rádión is elérhető legyen.

A nyelvvesztésről, a moldvai magyar kultúra fokozatos eltűnéséről szólva a rádiós legkevésbé sem tűnt pesszimistának. – Mostanában mindenütt van magyar-oktatás, ahogy hazaérnek a román iskolából, a gyerekek minden nap mennek magyar órára. Énekelnek, verset tanulnak, kulturálódnak, megismerkednek a régi szokásokkal. A mai világban mindenütt változnak a dolgok. Csángóföldön is ez zajlik, bejött a modern világ, a globalizáció, de mi emellett is megpróbáljuk megőrizni a régi szokásokat, a kultúrát, a nyelvet.

A jótékonysági bál a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi támogatásával valósult meg. Bencze Lóránt, az intézmény igazgatója lapunknak elmondta, bár a bál nem az intézet műfaja, mégis a támogatók közé álltak, hiszen itt nem csak egy gálaestről, hanem a csángó kultúra fennmaradásáról van szó. – Lépést kell tartanunk a technikai fejlődéssel, nem ragadhatunk le a hagyományos eszközöknél, ezért kiemelten fontos a rádió támogatása.

– A moldvai magyar tájnyelv ősi elemeket őriz magában, a csángó kultúra pedig egy olyan archaikus látásmódot, amely a magyarországi magyar kultúrából már régen kiveszett – folytatta Bencze Lóránt. – Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy megmentsük ezt a kultúrát. Ne feledjük, minden hideg idő után jön a meleg, bízunk benne, hogy a nyelvvesztés után eljön a nyelv megőrzésének és felvirágozásának időszaka.

„A bál az örömteli együttlét mellett fontos küldetést teljesít, felajánlásaival csángó testvéreinket erősíti, magyarságuk és mély történelmi gyökerű kultúrájuk megtartásában” – tolmácsolta az est fővédnökének, Semjén Zsoltnak szavait a szervező egyesület képviselője, Gaal Gergely.

Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese megnyitó beszédében úgy fogalmazott, „az észak-atlanti és az európai integráció után eljött a nemzeti integráció ideje. A nemzeti összetartozásnak a hétköznapok részévé kell válnia minden magyar számára Kárpátokon innen és azon túl is. A rádió támogatása a kulturális nemzetegyesítés ügyét szolgálja.”

– A szórványhelyzetben élő római katolikus csángó magyar közösség tájnyelve magában hordozza az egész európai kultúrát – mondta megnyitójában Korzenszky Tamás, az Manysi tudományos titkára. – A moldvai csángók közül 250 ezer fő római katolikus, de már csak 62 ezer a magyarul beszélő. Kiszorulnak a politikából, a közéletből, a közigazgatásból. A rádió alapvető értékközvetítési lehetőség, nélkülözhetetlen nyelvstratégiai terület. A Csángó Rádió, a csángóföld hangja, lehetőség és segítség a moldvai csángók számára a nyelv megőrzésére, a személyiség egészséges fejlődésére, a közösség önértékelésére, az anyanyelven történő boldogulásra – foglalta össze a rádió jelentőségét a tudományos titkár.

A szombat esti bálon a Petrence Táncegyüttes, a Zagyva Banda, a Zurgó Együttes és a Mentés Másként Trió is fellépet, a házigazda a fiatal táncos, Berecz István volt. És talán ő ragadta meg legjobban a csángók cseppet sem könnyű helyzetét: távoliak és idegenek az anyaországi magyarok számára, de ugyanúgy idegenek a körülöttük élő románok szemében is. – A moldvai magyar nyelvet nehéz megérteni, de talán mondani sem kell, milyen fontos a magyarság számára, hogy megmaradjon ez a sokszínű nyelv – zárta szavait Berecz István. – Lőrinc Celesztin hatalmas példa előttünk.