A Múzeumi negyed elhelyezési ötletpályázata 2013-ban zajlott le, közben külön munkacsoportok állították össze az intézmények részletes programját, majd ezekre az eredményekre támaszkodva írták ki 2014 februárjában az építészeti tervpályázatokat – idézte fel a Design Terminalban rendezett beszélgetésen a Városliget Zrt. tervpályázati projektvezetője. Jelinek Balázs hozzátette: a zsűribe igen neves külföldi építészeket, építészetkritikusokat, múzeumi szakembereket is sikerült megnyerni. A Múzeumi negyed nyílt, kétfordulós nemzetközi tervpályázatát a Nemzetközi Építészszövetség irányelvei szerint bonyolították.
Az első fordulóban 470 pályamű érkezett be, ebből 360 volt érvényes, melyek közül 2014 júniusában a zsűri 17-et választott ki, de az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére nem talált olyat, amelyet megvalósításra érdemesnek tartott volna. Erre az épületre ezért új, meghívásos pályázatot írtak ki, amelyre hat nagy nemzetközi iroda is elfogadta a felkérést, ami komoly eredmény – közölte.
Jelinek Balázs beszámolója szerint a másik négy épület tervpályázatán, amelynek nyerteseit 2014. december 19-én hirdették ki, a zsűri városépítészeti, építészeti, funkcionalitásbeli, fenntarthatósági és az építési költségekkel kapcsolatos szempontokat egyaránt mérlegelt.
Finta Sándor, Budapest főépítésze, a nemzetközi tervpályázat bírálóbizottságának tagja a Magyar Zene Háza pályázatának nyertes tervéről – a Sou Fujimoto Architects munkájáról – elmondta: szinte minden zsűritag beválasztotta az első hatba ezt a „nagyon poétikus” művet, amely a zenei hanghullámokat áttört, felhőszerű tetővel idézi meg a parkban. Mint elárulta, nagy verseny alakult ki, hiszen a második helyezett belgrádi iroda terve is figyelemre méltó volt, a harmadik helyezettnél pedig a nagyon érdekes forma funkcionálisan nem működött volna olyan jól, ráadásul nagyon drága lett volna a megvalósítása.
Szemerey Samu építész, urbanista kiemelte: formanyelvét tekintve a megfelelő helyre megfelelő épület került, már csak az a kérdés, hogy a magyarországi kivitelezői kultúra alkalmas lesz-e a megvalósítására.
A Néprajzi Múzeum pályázatáról Finta Sándor elmondta, a pályázók ott kevesebb expresszív gondolatot fogalmaztak meg. A győztes Vallet de Martinis DIID Architectes terve is vállaltan pragmatikus épület, amely a funkciókat a kiírásban meghatározott módon elhelyezi el, így a földszintre kerül az időszaki kiállítótér, fölötte kap helyet az állandó kiállítás, legfölül pedig az irodák. A főépítész kiemelte az épület közepébe tervezett, a parkba vezető áttörést, valamint azt, hogy az új múzeum nem éri majd el a környező házak magasságát.
Rostás Zoltán, a Városliget Zrt. stratégiai igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos múzeumtechnológiai szempontból ezt az épületet találta a legjobbnak, s a zsűri által szakértőnek felkért múzeumtechnológiai fejlesztő cég is hasonló véleményen volt.
Tima Zoltán, a Közti Zrt. vezető tervezője nyertes pályázóként a Magyar Építészeti Múzeum és a Fotómúzeum Budapest ikerépületeinek terveiről ejtett szót. Mint felidézte, valamikor a Városligeti fasor végén álló Rondó volt a Liget főbejárata, ezért ennek a fontos városszerkezeti elemnek a helyreállításával számolnak. A két rombusz alaprajzú épületnél arra törekedtek, hogy a lehető legkisebb helyet hasítsák ki – még akkor is, ha jelenleg leburkolt téren állnak –, és egyáltalán ne nyúljanak be a jelenlegi zöldterületre, ennek érdekében a föld alá kerültek a kiegészítő, kiszolgáló funkciók. Tima Zoltán szerint a szimmetrikus épületelhelyezést tartották logikusnak, tömegében a két épület ennek meg is felel, de a megfogalmazásokban próbáltak olyan finom utalásokat tenni, amelyek a belső tartalomra utalnak. Így az Építészeti Múzeum statikusabb, a Fotómúzeum dinamikusabb, kéthéjú, ledraszterrel burkolt külsőt kap, és a két külső réteg között vezet majd fel egy lépcső.
A pályázat második fordulójába jutott munkákból rendezett tárlat január 24-éig látogatható a Design Terminallal szemben felállított kiállítótérben.
