Már régen az európai bizottság látókörében van az e-könyvek adójának csökkentése, de számos más ügyben is lobbiznak az érintettek az Európai Unió kultúráért felelős biztosánál. A lobbitevékenységben más nemzetek megelőzik a magyarokat – mondta Budapesten Navracsics Tibor, aki egymás kultúrájának megismerését hangsúlyozta. Szerinte ez elengedhetetlen, ha komolyan gondoljuk az európai integrációt.
Az utóbbi idők gazdasági válsága és tragédiái folytán felértékelődött a kultúra. Az ifjúság kérdése is előtérbe kerül, mert a déli országokban a fiatalok körében ötven százalék is lehet a munkanélküliség. A kulturális biztossághoz tartozó két program, a művészetet támogató Kreatív Európa és az Erasmus Plus, amelynek a hallgatói csereprogramja a legismertebb, alapvetően befolyásolják Európa jövőjét – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúpolitikáért és sportért felelős biztosa pénteken Budapesten a Magyar Napló Könyvesboltban. A Magyar Napló Kiadó boltja év végén nyílt meg a Józsefvárosi Galériában, ez volt az első nagy rendezvénye. Navracsics Tibort Csontos János, a Magyar Napló szerkesztője kérdezte.
Navracsics szerint egymás hagyományainak megismerése stratégiai feladat, ha komolyan gondoljuk az integrációt. Ezt legutóbb a párizsi terrortámadást követő, biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos bizottsági ülésen is kifejtette. Navracsics Tibor Csontos János kérdésére újra leszögezte, hogy az uniós biztos „Brüsszelé, nem Magyarországé”, vagyis az európai közösség érdekét képvisel a bizottság tagjaként, de ez nyilván nem jelenti, hogy ne lenne érdemes lobbizni a biztosnál. Az Európai Kiadók Szövetsége (A nemzeti könyvkiadói és könyvterjesztői szervezetek ernyőszervezete) révén került a bizottság látóterébe például az e-könyvek kedvezményes áfájának kérdése. A papír alapú kiadványokkal szemben a digitális terméknek több országban, így Magyarországon sem jár alacsonyabb áfa.
Navracsics arról számolt be, hogy már hivatalba lépése első napjától megkeresték francia, német, spanyol, brit szervezetek, művészek és politikusok, és egy kicsit lemaradva, félénkebben lobbiztak a közép-és kelet európaiak. – Ennek oka lehet Nagy László-i „nekem a kérés nagy szégyen” mentalitása, és hogy az Európai Unió belső világa ezekben az országokban még kevésbé ismert – véli Navracsics Tibor. A biztos az európai uniós pályázati lehetőségek kihasználására is bátorított.
Költségvetését tekintve a középmezőnyben van a kultúra a közös politika más területeivel összehasonlítva. Navracsics úgy vélte: nem törvényszerű, hogy a kis országok hátrányos helyzetből indulnak: Magyarországnál nagyságrendekkel kisebb lélekszámú nemzetiségek képviselik sikeresen az érdekeiket az unióban. – Vannak olyan programok, amelyek kifejezetten az a célja, hogy az egyes nyelvek irodalma más nyelven is megismerhető legyen, és nem csak angolul. Az unió nem csak a tagországok nyelvének hivatalos nyelvként való elismerésével, hanem ezekkel a programokkal is arra törekszik, hogy a többnyelvű közeg erősödjön meg – mondta. Az ő tapasztalata szerint a műfordítás hiányosságai nem csak a közép-európai országok írói sínylik meg. A probléma ugyanúgy érinthet például egy portugál vagy egy holland szerzőt.
A hiányosságokat próbálja ellensúlyozni az unió műfordítási programja és az Európai Unió Irodalmi Díja, Navracsics szerint ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy mi megteszünk-e mindent a műfordításért és az új műfordító generáció felnevelésért. Az Európai Unió Irodalmi Díjának díjazottjai között három évente kerülhet sorra újra egy-egy tagállam szerzője. 2012-ben Horváth Viktor prózaíró Török tükör című, a török kori Pécsen játszódó regénye kapta a díjat, idén lesz újra magyar szerző a díjazottak között.
Idei feladata a bizottságnak az egységes digitális piac előkészítése . Ennek megvalósulása esetén azonos feltétellel lehet majd hozzájutni digitális tartalmakhoz, az Európai Unió ezen a téren is egységes piaccá válik. Ez az egyelőre nemzeti hatáskörbe tartozó szerzői jogot is érinti. Ennek kapcsán uniós biztosként Navracsics Tibornak, nagyrészt pedig a digitális biztosnak, Günther Oettingernek kell majd tartalmi kérdésekkel foglalkozni. Navracsics azt mondta: érzékelik a problémát, ami a nagy, Európán kívüli cégek gyakorlatának és az európai szellemi tulajdon védelmének összeegyeztetését illeti. Oettinger egy interjúban már ősszel felvetette a Google „megadóztatását”, amennyiben az óriáscég unióból származó szellemi tulajdont használ fel.
A kulturális diplomácia kapcsán Navracsics azt mondta: fontosnak tartja, hogy a kultúra megjelenjen a szomszédság-és bővítéspolitikában; szerinte a kultúra legalább olyan fontos missziót teljesít ezekben az országokban, mint a más típusú megjelenések. A kulturális diplomácia kulcskérdésének tartja, hogy Magyarország eldöntse, milyen képet akar kialakítani magunkról. – Az országimázs tőlünk függ; attól, hogy mit mondunk magunkról a világnak, és ez mennyire meggyőző. Spontán nem fog kialakulni ez a pozitív kép – vélekedett. A magyar kultúra napja kapcsán Csontos János felvetette egy európai kultúra napja létrehozását. Navracsics Tibor nem tartotta kizártnak, hogy egy ilyen kezdeményezés útjára indulhat az unióban.
Oláh János, a Magyar Napló Kiadó vezetője a beszélgetés előtt köszöntőjében üdvözölte, hogy az európai kultúra ügyeit magyar biztosra bízták. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere a magyar kultúra napja kapcsán arról beszélt, hogy a kerületben újra megnyílt az Erkel Színház, beköltözött a Turay Ida Színház, valamint felújították a Józsefvárosi Galériát, és a galériában megnyitották a könyvesboltot, de a kultúra nem csupán művészeti alkotásokat, hanem az életformánk alapját, az együttélés normáit is jelenti, amit közéleti harcok alkalmával is érdemes figyelembe venni.
