A beruházás a tervek szerint 2016-ban kezdődik, és a következő évben fejeződik be, a fejlesztésre összesen bruttó 800 millió forintot szánnak, amelynek nyolcvan százaléka európai uniós forrás lesz. A fejlesztés kiterjed a kastélyépület teljes területére, a 610 négyzetméteres földszintre, a 90 négyzetméteres emeletre és a beépítendő tetőtérre, valamint az 50 négyzetméteres pincére, a környező majorságra és kastélyparkra, a családi kriptára és a közeli református templomra.
A központ tájékoztatása alapján kulturális és turisztikai funkciót egyaránt ellát majd a geszti kastély. A tervek szerint a nemzetközi oktatási központot a Teleki Alapítvánnyal együttműködve hozzák majd létre. Mint kiemelték, a projekt előkészítésére és pontos számításokra csak az épületegyüttes átvétele, a műemléki értékek pontos feltárása, valamint a restaurátori és falkutatások után kerülhet sor. Jelenleg még a kastélyban működik az Arany János Általános Iskola és Könyvtár, amely az önkormányzat tájékoztatása szerint várhatóan a következő tanévre már új helyre költözik.
A kezdetben földszintes, később háromszintes, barokk és copf stílusú geszti kastélyt a 18. század második felében építették. Az 1770-es évektől volt otthona a Tisza-családnak, amely két miniszterelnököt is adott az országnak: Tisza Kálmánt, aki 1875-től 1890-ig volt kormányfő, és fiát, Tisza Istvánt, aki 1903 és 1905 között, illetve 1913-tól és 1917-ig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Ugyancsak a geszti Tisza-család sarja Tisza Lajos, aki kormánybiztosként koordinálta a szegedi nagy árvíz utáni helyreállításokat. 1851–52-ben élt itt Arany János is, a fiatalon elhunyt Tisza Domokos nevelőjeként.
Az összesen harmincöt kastély és a hozzájuk tartozó ingatlanok fejlesztését és egységes kezelését megfogalmazó Nemzeti kastélyprogramot november végén hirdette meg a kormány.
