Világhírű előadókat csábított haza a nagycirkusz

Állatszámok és szélsőséges helyzetek a Fővárosi Nagycirkusz új műsorában.

Az biztosan kiderül az új műsorból, hogy nem véletlenül világhírűek a most hazacsábított magyar artisták; valóban nagy teljesítmény áll a hírnév mögött. A Rippel fivérek kézegyensúlyozó számában minden mozdulat a helyén van, és megvan minden trükk, amit csak egy ilyen artistaduó meg tud valósítani. Ugyanez igaz Axt Elizabeth trapézszámára. Axt László Jászai-díjas artistaművész lánya nagyon elegáns jelenség, művészi tökéletességgel áll fejen a levegőben függő trapézon, ahol más talpon sem tudna maradni. Szakmája egyik világcsillaga ő, ahogyan a lóháton akrobatamutatványokat előadó Donnert család is.

Az egyetlen magyar Arany Bohóc-díjas, Richter Flórián lovakkal és elefánttal is foglalkozik; most azt találta ki, hogy a kettővel együtt lép fel. Tulajdonképpen a kettővel ezelőtti műsor lovasszámának és elefántszámának részletei voltak ezek egy számba sűrítve, a megszokott színvonalon. A lengyel kutyaidomár-duó, a Szeiber sem hozott óriási meglepetést, de a kutyák megcsinálták a szokásos trükköket, és látszott, örömmel szerepelnek.

A hagyományos cirkuszi élmény része az elképedéssel vegyes rettegés, amire több előadó is okot szolgáltatott. Az erőemberen, Pakucza Józsefen két és fél tonnás terepjáróval hajtottak át, az ecuadori kígyóember, Cesar Pindois úgy hajtogatta bele a testét egy dobozba, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ádám Krisztián, a magyar Ádám cirkuszdinasztia leszármazottja magasdróton, biztosítókötél nélkül kísértette a sorsot. Gyalog, egykerekű biciklivel és széken ülve is képes volt egyenesben maradni. Bár komoly szakmai múltja van, az amerikai bohóc, Barry Lubin mégsem nyűgözött le bennünket. A cirkuszműsort megzavaró és a cirkuszi zsánereket kifigurázó nagymama karaktere igazán jó ötlet, de a poénjai nem voltak túl eredetiek.

Az artistaképzősök ezúttal különösen erős produkciókkal jelentkeztek, kivéve az egy komikus számot, ami sem gondosan kidolgozott trükkökkel, sem különösen kreatív ötletekkel nem nyűgözött le. A kínai rúdduó, Ádám és Benji, a karikaszámot bemutató kettős, a Diamond Birds és a Chalimero deszkacsoport is szép munkát végzett. A trükkök számában vagy a megvalósításban fejlődhetnek még persze, de így is izgalmasak voltak a számaik, mert a modernebb mentalitást, a cirkusz összetettebb, a színház felé hajló szemléletét képviselték.

Elegáns, ízléses, lendületes produkciókat láthatott tőlük a közönség, amelyhez hozzátartoztak a táncos elemek, és volt történetük, vagy legalább valamiféle alapgondolatot fel lehetett bennük fedezni. Egyéniségeket láttunk, akiket meg tudtunk szeretni, és ez nem utolsó szempont, ha a cirkusz jövőjéről van szó.

Az államtitkár felidézte a műfaj elmúlt három évének legfontosabb állomásait: 2011-ben az előadóművészeti törvény a magyar jogrendbe illesztette a cirkuszművészetet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2012-ben nemzeti előadó művészeti szervezetté minősítette a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t (MACIVA), valamint egy 2013-as törvény megerősítette, hogy a cirkusz önálló előadóművészeti műfaj lehessen.

Hoppál Péter azt is megemlítette, a kulturális államtitkárság támogatni fogja azt a kezdeményezést, hogy a Fővárosi Nagycirkusz épülete a Liget Budapest program keretében megújulhasson.