„A Pesti Vigadó izgalmas történetének egyik csúcsára érkeztünk, amelyről meg kell emlékezünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Balog Zoltán. Mint mondta, az MMA-nak otthont adó, felújított Pesti Vigadóban az újranyitás óta eltelt egy esztendőben pezsgő élet, szakmai munka folyik, az épület ugyanakkor a művészetek templomává vált. Balog Zoltán hozzáfűzte: a modern világítástechnikának köszönhetően olyan részleteket, olyan finomságokat is látni lehet az épületben, amelyekre korábban nem volt lehetőség. A miniszter kiemelte: az épület felújításakor eldöntötték, hogy a Pesti Vigadót olyan fényében állítják helyre és teszik az MMA reprezentatív székhelyévé, „ami méltó az akadémiához, hozzánk és elődeinkhez, akit építették”.
Tarlós István főpolgármester az épület történetét ismertetve kiemelte: „a szinte páratlan zenei és kulturális életnek otthont adó Vigadó sem kerülhette el a XX. század nagy viharait, s végül a régi pompáját már csak nyomokban őrző intézmény 2004-ben bezárt”. Hozzáfűzte: az ezt követő 10 éves kihagyás után tavaly márciusban nyitotta meg újra kapuit az épület, amely egyebek mellett a Makovecz Imre által megálmodott MMA-nak ad otthont, de a főváros, valamint az egész magyar kulturális és társasági élet egyik kiemelkedően méltó helyszíne.
A főpolgármester kitért arra is, hogy a 2010 óta szisztematikusan zajló és a vigadó épületét is érintő kiemelt kormányzati műemlék-felújítások szorosan kapcsolódnak a fővárosban megkezdett, középületeket és köztereket is érintő rekonstrukciókhoz. A vigadó 150 éves jubileumán így „a kormány, az MMA és a Fővárosi Önkormányzat sikeres együttműködését is ünnepelhetjük” – hangsúlyozta. „Ha létezik a magyar építészetben tükör a magyar történelemről, akkor ennek az épületnek a története elképesztő tükör” – fogalmazott Fekete György, az MMA elnöke, hozzátéve: elég, ha elmondjuk az építés, a leégés, a bombázás és a modernizálás történetét. Véleménye szerint a konferencián elhangzó előadások olyan korképet adnak, olyan tényeket és elemzéseket tartalmaznak, amelyek a magyar a műemlékvédelem és a működtető intézmények szempontjából sem jelentéktelenek.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vigadó Európában az egyetlen olyan kulturális helyszín, ahol hat művészeti ág egy időben, egyszerre tud megjelenni. Az épület a kiállítások mellett például konferenciáknak, politikai találkozóknak, színházi előadásoknak és filmvetítéseknek is otthont tud adni. „A vigadó a magyar művészetek háza, ahol minden műfajnak helye van és mindenkit szívesen látnak, aki a nagy egésztől a rész felé tekintve saját produkciójával a nagy egészhez járul hozzá” – fogalmazott Fekete György.
A konferencia előadói többek között a történelmi épület építészeti, irodalmi és zenei életét mutatják be, valamint kitérnek a kulturális terek értékeinek megóvására, fejlesztésére és új közösségi létesítmények megteremtésének lehetőségeire is.
Budapest kulturális arcáról, az értékvédelemről és -teremtésről, illetve a fejlesztésekről esett szó a Pesti Vigadó 150. születésnapja alkalmából tartott konferencia csütörtök délutáni részében. A rendezvényen Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a közelmúlt és a következő időszak legnagyobb tanulsága, hogy „bármi megtörténhet, valóra válhatnak lehetetlennek tűnő álmok”.
„Budapest 2010-től előnyére változott és változik. Megszűnt a korrupció a Fővárosban, közel 150 milliárdnyi adósságot vállalt át a kormány a fővárostól. Megszépült a Belváros, a Józsefváros, megépült a 4-es metró, útépítések, villamospálya-felújítások zajlottak, olyan projektek valósultak meg, mint az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a Kossuth tér, a Várbazár, a Pesti Vigadó, a Ludovika, az Akvárium, a Design Terminál, a Budapest Music Center (BMC) vagy az FTC-stadion” – sorolta Fürjes Balázs. A kormánybiztos szerint Budapest újra reneszánszát éli új korszakkal és lehetőségekkel, felszabaduló energiákkal. Mint elhangzott, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban 400-500 milliárd forint jut a fővárosnak, ennek segítségével valósul meg a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, a Liget Budapest projekt, megújul a Puskás Ferenc Stadion, világszínvonalú versenyuszoda épül a Dagály mellett.
„Nekilátunk a Népliget teljes megújításának is, folytatódik a Ludovika Campus építése, lesz egy új 4000-5000 fős konferencia-központ, ott van a Rubik Science Center, megkezdődik a Néprajzi Múzeum felújítása és 2018-ra elkészül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusának fejlesztése is” – sorolta Fürjes Balázs.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes emlékeztetett: a főváros fenntartásában működik Európa legnagyobb artmozihálózata, 223 kiállítótér és a mintegy száz színházból 13 van a főváros kezelésében. Részletesen szólt a főváros által fenntartott közgyűjteményekről, közművelődési intézményekről, a színházakról, a múzeumokról és a Fővárosi Levéltárról, ezek szerepéről a fővárosi kulturális életben. Méltatta a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ tevékenységét, valamint a fővárosban megfigyelhető „gasztroforradalmat”. Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes szerint már nincsenek forrásnehézségek a Fővárosi Állat- és Növénykerten belül megvalósuló Pannon Park fejlesztése ügyében; szavai szerint ez lesz Európa legnagyobb biodómja.
