Az Iparművészeti Múzeum (IMM) 2014 novemberében kinevezett vezetője felhívta a figyelmet nemrég nyílt kiállításukra: Az ősi Kína kincsei című tárlat ötezer év kínai művészetét tekinti át 150 tárgyon keresztül, a múzeumba érkezett két eredeti agyagkatona is. Az Üllői úti múzeumépület tervezője előtt tiszteleg a Lechner, az alkotó géniusz című kiállítás, amelyet a tervek szerint meghosszabbítanak júniusig, a szecesszió világnapjáig.
Közben zajlik az intézmény külföldi bemutatkozásainak előkészítése. „Kevéssé ismert, hogy az IMM a világ második legnagyobb iparművészeti gyűjteménye, ennek köszönhetőek a nemzetközi megkeresések is” − emlékeztetett Cselovszki Zoltán a távirati irodának adott interjújában. A megbízott főigazgató elárulta: egy jelentős Herendi-gyűjteményt visznek Tokióba, majd más japán városokba, A szecesszió mesterei című, nemrég zárult tárlat New Yorkba kapott meghívást. Ugyanez az anyag Stockholmban is bemutatkozhat.
A múzeum oszmán szőnyeggyűjteménye még törökországi szemmel nézve is jelentősnek számít, ebből idén az isztambuli és az ankarai közönség láthat válogatást. Mexikóban egy Maróti Géza-kiállításról folynak tárgyalások, és Kozma Lajos munkásságának bemutatásával kapcsolatban is több országban zajlanak egyeztetések.
Cselovszki Zoltán emlékeztetett: az IMM műemlék épülete alapos rekonstrukcióra szorul. „A minisztériummal abban állapodtunk meg, hogy március elején letesszük az asztalra a rekonstrukciós tervek felülvizsgálatát és egy új intézményi tervet, ezután tárgyalunk a forrásokról” − jegyezte meg.
Mint hangsúlyozta, nem épület-, hanem intézményrekonstrukcióról van szó, amely az IMM fenntartásában működő Nagytétényi Kastélymúzeumot és Ráth György-villát, valamint az Üllői úton egy új épületszárny felépítését is tartalmazná. „Új szárny nélkül a múzeum nem működik: most a műtárgyszállító kamionok is csak az Üllői úton tudnak megállni, vészvillogóval.”
A megbízott főigazgató számításai szerint a teljes rekonstrukció forrásigénye 25-30 milliárd forint. „Olyan intenzitással folynak az előkészületek, mintha meglenne a pénz a rekonstrukcióra, ezért ha 2016-ban remélhetőleg úgy dönt a kormány, hogy megvan a forrás, rögtön indulhatnak majd a munkálatok” − mondta.
Ha a teljes rekonstrukcióra sikerül forrást találni, akkor egyszerre zajlanak a felújítások. De az is lehet, hogy a kerületi önkormányzattal szövetkezve a nagytétényi kastélyra hamarabb lehet szerezni 2 milliárd forintot, ebben az esetben ott elkészül egy „bútorcentrum” és az Üllői úti rekonstrukció kezdetére felszabadul az ottani épületet legjelentősebb részben elfoglaló bútorraktár.
A kastélyban tervezett „bútorcentrum” része lenne egy restaurátor műhely, bútorraktár és egy folyamatosan változó bútorkiállítás, amely azonban nem foglalná el az egész épületet.
Cselovszki Zoltán kitért az állandó kiállítások felújítására is, amit régóta terveznek az Üllői úton és a Nagytétényi Kastélymúzeumban is. A mostani állandó kiállítások ugyanis inkább az intézményről, a gyűjtéstörténetről szólnak és szinte befogadhatatlan mennyiségű tárgyat tartalmaznak.
Az új koncepció ehelyett jóval kevesebb tárggyal, de sokkal több élménnyel számol, átélhetőbb tárlatokat ígérve, amelyek a tárgyak mellett bemutatják azok történetét is.
A nyári időszakra kisebb tárlatok ötlete vetődött fel: bemutathatják például a most elkészült magyar dizájnzongora kapcsán a múzeum jelentős zongoragyűjteményét. Zajlik a Bugatti-bútorgyűjtemény restaurálása is, így 2016-ban elképzelhető akár a családot, akár a bútorokat az IMM-nek adományozó gyűjtőt bemutató kiállítás; mindkettő drámai történet és jól illeszkedik abba a koncepcióba, hogy a tárgyak és a mögöttük álló emberek története egyszerre jelenjen meg.
Cselovszki Zoltán elmondta: a Ráth-villában a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum műtárgyainak elszállítása után új tematika szerint kell kiállítást rendezni, ennek kapcsán az IMM a Forster Központtal működik együtt.
„Ha a villa rekonstrukciója elkészül, akkor a szakemberek álma az, hogy a Ráth-gyűjtemény visszakerüljön a villába, de ehhez meg kell egyezni azokkal az intézményekkel, ahol a gyűjtemény szét van szórva és az épületet is alkalmassá kell tenni” − szólt a távolabbi jövőről.
Mint emlékeztetett, a MOME két év múlva kiköltözik az IMM Kinizsi utcai szárnyából, ahol addigra látványos „labor” funkciót szeretnének kifejleszteni a restaurátorok tevékenységének bemutatásával. A főigazgatói program része a közép- és felsőoktatási szakintézményekkel való szorosabb együttműködés, ez a restaurátor-utánpótlást is szolgálná.
„Hiába van százezres léptékű gyűjteményünk, olyan kevés a restaurátor, hogy a napi kölcsönzéseket is alig tudják munkával győzni, nemhogy a saját kiállításainkat. Ez azért is fontos, mert ha öt év múlva egy sokkal nagyobb restaurátor központtal megnyílik az új IMM, akkor már most el kell kezdeni a szakemberek kiválasztását. Meg szeretném háromszorozni a restaurátorkapacitást” − számolt be terveiről a megbízott főigazgató.
