Csángó Bál: magyarul becézni a gyermekeinket

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Csángó Bált, amely a gyermeknevelés fontosságáról is szólt.

Egy híján húszesztendős a csángó bál, amelyikre már tíz éve is alig lehetett bejutni, akkora érdeklődés kísérte. Rövid idő alatt olyan fontos társadalmi eseménnyé nőtte ki magát, hosszú ideje számos politikus, művész és közéleti személyiség teszi tiszteletét az eseményen, sok település és budapesti kerület támogatja, ugyanakkor ez a találkozója a Magyarországon élő csángóknak is. Két évtizede, amikor ez a kezdeményezés megfogant, még jóval többen voltak az anyaországban, ma már a munkalehetőséget, ha otthon nem találják meg, ők is nyugatabbra keresik. Ez tovább rontja a csángó kultúra fennmaradásának esélyeit, az identitás megőrzését. A bál erről is szól, s nem lehet eléggé hangsúlyozni: az anyaország nem engedi el a kezüket.

Tizenkilenc éve alatt a csángó bál színpadi műsora számos témát feldolgozott már, tavaly épp a lakodalmat. Szép és előremutató felvetés volt idén ezt a vonalat folytatva a gyermekáldásra helyezni a hangsúlyt, és egy képzeletbeli csángó radina, vagyis babalátogatás köré építeni a dalokat, szokásokat, táncokat. Bár a központi téma a „bubalátó” volt, ezen túlmutatva számos, a gyermekkorhoz kötődő szokást és népdalt is megismerhetett a közönség, a kivetített fotókon pedig a csángó gyermekeket láthattunk, kiemelve a gyermeknevelés jelentőségét a kultúra továbbéltetésében.

A csángó bált egyébként évek óta gyermektáncház indítja délután, ez is ezt a célt szolgálja, hiszen a gyermekkorban megélt élmények meghatározzák későbbi életünket. Hagyományőrzők most is szép számmal voltak Gyimesből és Moldvából is, s a hagyományőrző szerepen jóval túlmutató, valódi művész Antal Tibor vezette a műsort, nagy kár, hogy keveset énekelt.

A Magyarországon élő Petrás Mária is feltűnt a színpadon, ő kerámiakiállításával is szerepelt a programban, mellette Herczku Ágnest, Kacsóh Hanga Borbálát és Tintér Gabriellát hallhattuk, valamint több magyarországi csángó zenét játszó együttest. Bemutatták Oláh-Gál Elvira A moldvai magyarokról című könyvét, és a résztvevők megtekinthették Takács Judit fotóművész a csángók mindennapjait bemutató fotósorozatát. A műsort hajnalig tartó táncházak sora zárta.