Csók István: egy férfi, aki belül női akt volt

Túlcsordult benne az életöröm, festményei fürödtek a színekben. Csók István a Várkert Bazárban.

Ahogy Paul Gauguin a tahiti egzotikum felé, úgy fordult Csók a magyar népművészet felé. Népi ihletésű képei is külön egységben láthatók a tárlaton, ahogy keleti tárgygyűjteménye is, melyet később lánya közgyűjteményekre hagyományozott. A kiállításon helyet kaptak még Csók derűs életképei, balatoni – esetenként egészen filozofikus töltetű – tájképei, a folyosón pedig életének fontos részletei tárulnak fel fotókon. Az alapvetően komor dresszkódba öltöző magyar festészet üde kivétele Csók István, nem véletlenül írta egyik kortársa róla, hogy a „színek kimeríthetetlen szókincsén beszél”.