Megtanultuk tőled, hogy igazságnak csak a teljes igazságot fogadhatjuk el, hogy a szabadság oszthatatlan és hogy csak szabad ember mondhat igazat. Minden mondatod arra figyelmeztetett, hogy a magyarságnak lélegzetet venni is csak radikálisan lehet – köszöntötte Csoóri Sándort Gróh Gáspár irodalomtörténész.
A költő születésnapját Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték ma este. Gróh Gáspár szerint a mai ködös időkben érdemes sokszor felidézni Csoóri Sándor szavait. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében azt mondta, Csoóri Sándor „ott áll, ahol nekünk kellene állni, de nem állunk. Ott szól, ahol nem szabadna hallgatni, de hallgatunk, vagy csak mormolunk valamit, és olyat alkot, amire a legnagyobb szükség van. Mindig segített ráismerni a szépre és az igazra.”
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint korunk egyik legfájdalmasabb kudarca, hogy nincs nemzedék, de még csoport sem, amely Csoóri Sándor nyomdokaiba lépett volna. „Nekünk nem jutott már a látomásból, ami egységgé kovácsolt volna bennünket.” Szentmártoni költői eszmélése egyik ikonjaként köszöntötte Csoórit, akitől azt tanulta meg, hogy az írás erkölcsi cselekedet. Kiemelte, hogy Csoóri nevéhez fűződik a Duna Televízió és az első autonóm folyóirat, a Hitel megalapítása.
A költőt köszöntötte unokája, Csoóri Sándor, Sebestyén Márta, aki szerint a táncházmozgalom sem tartana ma itt Csoóri szellemi-lelki útmutatása nélkül, és Sára Sándor filmrendező, akinek három filmje, a 80 huszár, a Földobott kő és a Tüske a köröm alatt forgatókönyvét írta Csoóri Sándor.
