Halálával nagy veszteség érte a magyar filmeseket – fogalmazott a Magyar Filmművészek Szövetsége a távirati irodához eljuttatott közleményében.
Banovich Tamás 1925-ben született Budapesten. Családja hat évvel korábban költözött Erdélyből Magyarországra: „nem akartak felesküdni az új rezsimre\" – mondta egy interjúban a rendező.
1949-ben végzett az akkor még Színiakadémiának nevezett Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ám diplomáját csak évtizedekkel később kapta kézhez. Kezdetben táncfilmeket készített, majd 1956-ban megrendezte Az eltüsszentett birodalom című mesefilmet Soós Imrével a főszerepben. Az ártatlannak tűnő történet a kommunista rendszer egyértelmű kritikáját nyújtotta, így a politikai áthallásoknak köszönhetően azonnal betiltották, és a nyolcvanas évek végéig indexen maradt. A rendezőt eltávolították a filmgyárból, és közel egy évtizedes szilenciumra kényszerítették.
1964-ben leforgathatta Az életbe táncoltatott leány című egész estés táncfilmet, amellyel számos díjat nyert, mások mellett az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon a technikai megvalósítás nagydíját. 1967-ben az Ezek a fiatalok című zenés filmet, három évvel később pedig a Balassi Bálint életét feldolgozó Szép magyar komédiát készítette el, ezt követően azonban nem rendezett több filmet.
Látvány-, illetve díszlettervezőként dolgozott tovább. Összesen több mint 110 film készítésében vett részt. Jancsó Miklós több alkotásában, így a Szegénylegényekben, valamint a Csend és kiáltásban is dolgozott, de színházi díszleteket is tervezett Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán, Gyulán, a szegedi szabadtéri játékokon és külföldön is.
Egy interjúban úgy fogalmazott: „Egy dolog volt mindig fontos: hogy azt mondhassam, amit akarok.”
Pályafutása során számos elismerésben részesült, elnyerte a filmkritikusok díját (1966, 1982), a Balázs Béla-díjat (1983), a Magyar Filmszemle díját (1987, 2010), a Magyar Filmszemle Életműdíját (2001) és az érdemes művész címet (1987). Idén január 30-án a magyar filmkritikusoktól életműdíjat kapott. Betegsége miatt az elismerést felesége, Dénes Anna vette át.
Banovich Tamást a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
