Mintegy 16 ezer új dal és másfél ezer új magyar szerző: ez a tavalyi év hazai termése az Artisjus statisztikái alapján – tette közzé a Dal+Szerző blogon a szerzői jogvédő egyesület. (www.dalszerzo.hu). Az Artisjus 2014-ben 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab magyar zeneműre jogdíjat.
A zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelője szerint a változó zenepiacnak és a modernebb mérési technológiáknak köszönhető, hogy két év alatt megduplázódott a „szerzői középosztály\": 2014-ben majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.
Az Artisjus évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat, egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását. 2012-től már zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizáltan is beazonosítják az elhangzott műveket.
Tavaly 1501 új szerző (zeneszerző, dalszövegíró) regisztrált az Artisjusnál, ami minden eddiginél több: meghaladja még a rekordnak számító tavalyi évet is, amikor 1385 szerző bízta meg az Artisjust jogai kezelésével.
2014-ben összesen 15 934 darab új magyar zeneművet jelentettek be a szerzői egyesülethez, ami 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab zeneműre jogdíjat. Ha a tavaly született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig éjjel-nappal, megállás nélkül csak zenét hallgatnánk.
Az Artisjus a külföldi szerzőknek is beszedi és kifizeti az őket megillető jogdíjakat. A tavalyi évben az elutalt jogdíjak 47 százaléka jutott a hazai szerzőkhöz és 53 százaléka külföldiekhez.
Az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya: ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz.
A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők.
