Ép ésszel felfoghatatlan, hogy hogyan maradhatott zárva a közönség előtt hetven éven át a Szépművészeti Múzeum egyik legnagyobb területű egysége, a második világháborúban megsérült, de alapjában véve „súlyos betegnek” nem tekinthető román csarnok.
Legalább nyolcszáz négyzetméteres, belmagassága talán a legnagyobb a különböző csarnokoké közül. A kettős üvegtetőn beszűrődő február közepi napfényben – miután elbontották már a 36 tonnányi Dexion Salgó polcrendszert, amelyen a régi képtár gyűjteményének több száz darabját raktározták – érezni lehet, milyen kiválóan alkalmas monumentális művek bemutatására, most is nagyméretű plasztikák állnak a közepén, ezeket azonban aligha találja majd itt a látogató a múzeum 2018-as újranyitásakor.
Gipszmásolatok ugyanis, az egykor több száz darabot számlált gyűjtemény részei, főként középkori és reneszánsz alkotások kópiái, Donatello Gattamelátájáról például, valamelyik Pisani testvér egyik gótikus szószékéről. Verocchio Colleonijának „maradványait” fekete műanyag fólia takarja, a monumentális freibergi főkapu és mellette a gyulafehérvári székesegyház egyik kapujának a másolata azonban kiváló állapotban vészelte át az elmúlt évtizedeket.
Ezen a keleti falon volt valamikor a csarnok főbejárata, ezt újranyitva kapcsolják be majd a hatalmas teret a rekonstrukció után újra a múzeumi kiállítási térbe. Csak éppen akkorra megújulnak a falfestmények, a kettős üvegtető, a tér légkondicionálást kap, s alatta műtárgyraktárat alakítanak ki.
Nyolcmilliárd forintos projekt keretében újul meg a román csarnok, magyarázza Baán László főigazgató, de a következő két évben a múzeum más részein is komoly változásokra kerül majd sor, ezért is döntöttek a teljes bezárás mellett. Egyesítik például a két föld alatti kiállítási csarnokot, s újabb terekkel gazdagodik a kiállítási terület a földszinten is. A büféből étterem lesz, nyáron megnyitva a Hősök tere felé, a légkondíció műszaki berendezéseit viszont a múzeum háta mögötti területen helyezik majd el.
Mire a munkálatok véget érnek, lebontják a mostani építési területet körülvevő zöld kerítést, de természetesen még fontosabb, hogy 2018-ra eltűnnek a „határok” a nemzeti és az egyetemes művészet között. Az épület az 1800 előtti művészet otthonaként nyílik majd meg ugyanis, miközben a Liget projekt keretében akkorra megépülő új Nemzeti Galériában együtt állítják ki az 1800 utáni magyar és egyetemes művészet alkotásait, s az új épületben elhelyezett Ludwig Múzeum ad otthont az ugyancsak határok nélküli kortárs művészetnek.
2015-ben kormánydöntés értelmében 15,8 milliárd forintot lehet fordítani a projektre, amelynek keretében megújul a többi között a Vajdahunyad várában lévő Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum is.
A Szépművészeti Múzeum zárva tartása alatt az itt őrzött remekművekből a Magyar Nemzeti Galériában lesz látható majd egy válogatás, illetve a milánói világkiállításhoz kapcsolódva több tárlaton is bemutatnak Budapestről érkező remekműveket. A legjelentősebb külföldi bemutató az idén valószínűleg az a tárlat lesz, amelyet a Palazzo Realéban rendeznek szeptembertől 2016 elejéig, ezen a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott csúcsműveket tekinthet meg a világ minden részéből érkező közönség.
