Karmesteri pálca, hegedű és vonó

Fiatal kora ellenére már szép nemzetközi karrier áll Hollókői Huba hegedűművész-karmester mögött.

2015. 02. 13. 19:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hollókői Huba vezényletével és közreműködésével tartják a MÁV Szimfonikusok népszerű családi bérletének, a Nagyszülők és unokák című sorozat farsangi előadását. Szombat délelőtt két alkalommal – délelőtt tíz órakor és fél tizenkettőkor – megszólaló műsorban Weiner Farsangja, A denevér nyitánya, Hacsaturján Álarcosbál című szvitjének több tétele mellett három Kreisler-hegedűdarab is felcsendül, a vendégkarmester ugyanis – a MÁV hagyományaihoz híven – hegedűművész is.

– Pillanatnyilag szinte minden időmet a karmesterség köti le, a szombati koncert ilyen szempontból különleges lehetőség, hiszen Lendvai György, a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatója, aki maga is hegedűművész, megkért, hogy játsszak el három Kreisler-darabot is, mintegy színesítve a programot. Ennek megörültem, hiszen akármennyire is a karmesterség irányába indult el az életem, nagyon szeretek hegedülni – vallja Hollókői Huba, aki azt is elmondja: Lendvai György még zeneiskolás korában hallotta őt egy versenyen, ezért kérte kifejezetten a Kreisler-darabokat.

Hollókői Hubát, bár Finnországban végzett, első fellépése karmesterként Budapesthez köti. 2006-ban felesége diplomakoncertjét dirigálta, később a szombathelyi Bartók-szemináriumon állt a karmesteri dobogóra. Most először hallhatjuk hivatásosként Magyarországon vezényelni, bár fiatal kora ellenére szép karrier áll mögötte Finnországban, Hollandiában és Németországban, sőt Franciaországban a nemzetközi Besancon karmesterversenyen két évvel ezelőtt 240 jelentkező közül a háromfős döntőbe jutott.

Az Erasmus-program segítségével került ki egy évtizede Finnországba, akkor még a Zeneakadémián Szabadi Vilmosnál tanult hegedű szakon. A csereév alatt megismerte a Sibelius Akadémia karmester szakát, megtetszett neki, így felvételizett, és a hegedű mellett ezen a szakon is diplomázott. Ma már ott tart, hogy a karmesterség teszi ki a munkája legnagyobb részét. Jelenleg egy svájci kollégájával együtt a fiatal karmestereknek szervezett National Master Orchestra Conducting programban vesz részt Amszterdamban, így neves művészekkel és zenekarokkal dolgozhat együtt. A múlt héten például Szemjon Bicskov mellett asszisztált a Concertgebouw zenekarral, és szinte az összes holland zenekart végiglátogatta már vagy mint karmester, vagy mint asszisztens.

A National Master Orchestra Conducting program júliusi zárókoncertje után Hollókői Huba még nem tudja, pontosan hol fog letelepedni. – Amszterdam sok szempontból ideális hely, de ebből a szempontból a szabadúszó karmesterek nehéz életét élem, még nem látom pontosan, melyik országban vagy városban fogok élni. A feleségem Finnországban dolgozik, mindenképpen úgy próbáljuk szervezni, hogy egy helyen legyünk. Még az is lehet, hogy éppen Budapestre költözünk, ez nyitott kérdés – mondja, majd megemlíti: mivel a második gyermeküket várják, a nagyszülőkhöz való közelség is szempont, ami szintén Budapest mellett szól.

Amikor arról kérdezem, mennyire lehet visszailleszkedni a bizonyos szempontból akár belterjesnek is mondható magyar zenei életbe, Hollókői Huba példaként Csaba Pétert, a MÁV Szimfonikusok művészeti vezetőjét hozza fel, aki hosszú külföldi tartózkodás után is könnyen felépítette magyarországi karrierjét.

– Amikor a National Master Orchestra Conducting programban meglátogatjuk a zenekarokat, akkor nemcsak a karmesterrel és a vendégszólistával találkozunk, hanem az intendánssal is, és bemutatják nekünk az egész háttérintézményt. Hollandiában is vannak pénzügyi nehézségek, sok zenekart összevontak, illetve másféle struktúrában működtetnek, mint korábban. Hasznos, hogy megismerjük ezeket a struktúrákat, marketingről, programtervezésről például külön szemináriumokat tartanak, és remélem, hogy ezt a tudást a jövőben kamatoztatni tudom akár idehaza is, hiszen ahogy látom, Magyarországon szintén vannak hasonló nehézségek. Talán annyi a különbség, hogy itthon legtöbbször erősen személyfüggők a zenekarok, az anyagi helyzetük azon múlik, hogy a vezetőjük mennyire eredményesen tud lobbizni a támogatásért. Finnországban és Hollandiában sokkal önállóbbak a zenekarok, maguk intézik a saját ügyeiket, sokkal nagyobb szavuk van a zenekari tagoknak, személyi kérdésekben például pontosan annyit ér a szavaztuk, mint a karmesteré, és emiatt egész más a hangulat a közös munka során. Ezt jó mintának tartom – teszi hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.