Közadakozásból vennék meg a Czobor-gyűjteményt

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum a város egykori polgármesterének hagyatékára gyűjt, amit 1,6 millióért árulnak.

A gyűjtemény megvásárlásához és restaurálásához az önkormányzat és a múzeum is hozzájárul, az április végén megrendezésre kerülő hagyományos polgári estélyen is gyűjtenek erre a célra, de mások adományaira is számítanak – hangzott el. A zalai megyeszékhely polgármestere emlékeztetett: Zalaegerszeg 130 esztendővel ezelőtt, 1885. május 13-án vált rendezett tanácsú várossá. A jubileumra számos olyan eseménnyel készülnek, amely méltó arra, hogy rávilágítson: Zalaegerszegnek komoly történelmi múltja, hagyománya van – hangsúlyozta.

Balaicz Zoltán hozzáfűzte: Czobor Mátyás 1918-tól 1936-ig volt a város első embere. Polgármesterként mindvégig arra törekedett, hogy a falusias jellegű kisváros modern megyeszékhellyé váljon. Nevéhez többek között új városrészek, középületek építése, a „virágos Zalaegerszeg” program megvalósítása kapcsolódik.
Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója elmondta: a tervek szerint a Czobor-hagyaték az új állandó kiállítás fontos része lesz. A gyűjtemény kettős célt szolgál: megjeleníti Czobor Mátyás életét, a komplex anyag pedig méltóképpen reprezentálja a város polgárságának életmódját a két háború közti időszakban. 

Czobor Mátyás a múlt század húszas, harmincas éveiben építette fel házát Zalaegerszegen, a Zárda utcában, de a kitelepítés miatt 1952-ben el kellett hagynia az otthonát. Az épület berendezését nem vihette magával a jánkahegyi hajlékába, ahol haláláig élt, a hagyatékot egy helyi család őrizte meg – idézte fel Béres Katalin muzeológus, történész.

A gyűjtemény része egy valószínűleg Zalaegerszegen készült komplett ebédlőgarnitúra. A bútoron komoly sérülés nyoma látszik: a tálaló zárját 1945-ben a szovjet katonák feszítették fel. A hagyatékhoz  tartoznak a vitrinben található dísztárgyak, fennmaradtak a polgármester kézjegyével ellátott könyvek, a festmények, amelyek egy része zalai alkotók munkája.

A Czobor-hagyaték kisebbik része – írásos dokumentumok, fényképalbumok – 2003-ban került a múzeumba. Az albumban található fotók segítségével sikerült egyértelműen azonosítani, hogy a bútorok valóban a Czobor család hagyatékából származnak.