Tele volt a Hagyományok Háza a hét végén apró királykisasszonyokkal és királyfiakkal, mind az Eltáncolt cipellők előadására érkeztek. Ez a műsor persze jóval több színházi produkciónál, egyszerre szórakoztat és tanít, különösen abban a formában, ahogy most szombaton megszervezték. Az ördög által elrabolt és minden éjszaka végigtáncoltatott királykisasszonyról, és az őt megmentő Suszter Jankóról szóló népmesét ugyanis különböző tájegységek táncaira építették, a két főhős menyegzője után pedig a „lakodalmi" táncházban a kisgyermekek a színpadon tanulhattak meg néhány jellegzetes csallóközi táncot, eközben a kevésbé táncos kedvűek kézműves foglalkozáson ismerkedhettek a cipészszakma alapjaival. Kifelé menet meg is csodálhattuk az apró cipellőket, papucsokat, amelyeket a kis kezek formáztak színes bőrdarabokból.
A csallóközi kétszemélyes társulat, a Kuttyomfitty 2011 második felében alakult, pontosabban ekkor döntött úgy Dobsa Tamás és Dobsa Fodor Mónika, hogy hivatásos táncos múltjukból táplálkozva színpadi műsorokat hoznak létre. Eleinte egy bábos kolléganővel kezdték a közös munkát, ő azonban családi okok miatt kiszállt, azóta egy-egy műsorukban harmadik társként Kurdi Gábor segíti őket. Az a Kurdi Gábor, akit a Fölszállott a páva döntőseként ismerhetett meg az ország, és aki a Betlehem csillaga című, népszerű előadásuk kapcsán csatlakozott a Kuttyomfitty Társulathoz mint a böjti hangszerek mestere, aki dudál, furulyál, citerázik. Jelenleg a társulat nyolc előadást tart repertoáron, többségében gyermekeknek szóló műsorokat, de akad egy „tizenhatos karikás", pajzán darabjuk is, amelyet például a táncháztalálkozón mutattak be Aranyfészek, aranymadár címmel.
Dobsa Tamás felső-, Dobsa Fodor Mónika pedig alsócsallóközi, most Apácaszakállason laknak. Legtöbb előadásuk a mai napig a szlovák térség magyar vagy szlovák–magyar vegyes tannyelvű óvodáiban, iskoláiban zajlik, de egyre többet hívják őket az anyaországba is, felléptek már több fesztiválon, falunapon, például a Művészetek Völgyében is. – Sok gyereknek problémát jelent, hogy eljussanak a színházba, a mi fény- és hangtechnikánkkal viszont akár egy ebédlőben vagy egy csoportszobában is olyan hangulatot igyekszünk teremteni, ami megidézi ezt a színházi élményt. Az a nagyon jó kezdeményezés segíti ezt, hogy Szlovákiában minden gyermeknek alanyi jogon jár egy úgynevezett kulturális utalvány, amelyet ilyen előadásokra be tudnak váltani akkor is, ha egyébként egy tízcentest sem tudnának rá kifizetni. Ez a helyzet nagyon gyakori ott, ahol sok a roma kisgyerek. Mi sikeresen pályáztunk arra, hogy utalványelfogadók lehessünk, sok esetben így tudnak fizetni a helybe jövő előadásért – mesélik.
Nagyon pozitívak a tapasztalataink a magyar nyelvhasználattal kapcsolatosan – mondja Dobsa Tamás kérdésünkre, majd kifejti: a gyerekek esetében működik a mese, és általában nem is kell magyarázni, hogy mi történik, szavak nélkül is értik, ha mégsem, akkor a pedagógusok lefordítják a szlovák gyerekeknek. A Kuttyomfitty Társulat ugyanis kizárólag magyarul adja elő a történeteit, akkor is, ha vegyes tannyelvű csoporthoz érkeznek. – Nekünk ez az anyanyelvünk – teszi hozzá Dobsa Fodor Mónika, aki hangsúlyozza: sosem volt a nyelvhasználatból problémájuk, jó szándékkal mindent meg lehet oldani.
A Kuttyomfitty Társulat a magyar néptáncból indul ki, ezért műsoraikat alapjaiban átszövi a néptánc és az ének. Mivel hivatásos táncosok, elsősorban a többi színházi területen igyekeznek továbbképezni magukat: énekórákra járnak Korpás Éva népdalénekeshez, és egy beszédtanfolyamot is terveznek. A napokban jelenik meg egy dupla lemezes kiadványuk: az egyik korongon az Egyszer egy királyfi című műsoruk hangzó anyaga és egy lakodalom, vagyis egy táncház zenéje található, a másik pedig egy DVD, amelyen a most szombaton is látott Az eltáncolt cipellők című táncjátékot nézhetjük meg. Készülnek két újabb műsorral is: az egyik a mostanában népszerű rendhagyó órákhoz kapcsolódik, elsősorban nagyobb iskolásoknak szól majd, és tánctörténeti, néprajzi tudást is közvetít Magyar tánctár címmel, a másik pedig az ördöngös dudás meséje lesz, amelyben szintén fontos szerepet kap majd állandó vendégművészük, Kurdi Gábor és hangszere.
