Első körben 8 milliárd megy a budai Várra

Megtartotta második ülését a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testülete a budai Várról. Nem mindenki örül.

rKiss
2015. 03. 12. 19:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ellenakciók is kezdenek kibontakozni, vannak, akik szerint szégyenteljes dolog a palota felújítása – jegyezte meg a sajtótájékoztatón L. Simon. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra utalt, hogy nemrég programsorozatot indított a budapesti OSA Archívum, amellyel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a budai Vár újjáépítéséről szóló elképzelések szerintük hagymázas tervek. Az archívum tudományos főmunkatársa, Mink András történész a Magyar Narancsnak adott interjújában fejtette ki február végén, hogy a „Vár eredeti állapotának és funkciójának a helyreállítása valójában a Horthy-korszak politikai elitjének a bekövetkezett katasztrófában és totális erkölcsi alámerülésben való felelősségét kívánja elkendőzni”, és azt sugallja, hogy az 1944. március 19-én megszakadt történelmi folytonosságot akarja helyreállítani a kormányzat.

 

L. Simon elmondása szerint eszük ágában sincs állami reprezentációs célokra használni azokat a tereket, amelyeket Horthy Miklós korában ilyen célokra használtak. (Vagyis a palota mai F épületét, ahol az Országos Széchényi Könyvtár működik, amely szintén költözni fog a tervek szerint.) Azt viszont továbbra is fenntartja, hogy a palotában kell lennie állami reprezentációs célra használható térnek, amelyeket rendezvényeken kívül a közönség is látogathatna. L. Simon László szerint erre azért van szükség, mert a fővárosban az egyetlen, állami reprezentációs célokra használható terem, a Parlament Vadász-terme túl kicsi. Ettől függetlenül továbbra is a kulturális funkcióknak szánnak főszerepet a palotában.

A Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének első ülését novemberben tartották. Ekkor az a kérdés is felmerült, hogy a palota hatvanas évekbeli felújítási eredménye legalább részben műemléknek tekinthető, és így megőrzendő-e. Úgy tudjuk, ebben nincs egyetértés a bizottság tagjai között. A tegnapi ülésen Potzner Ferenc építész, a testület tagja tartott előadást a várrekonstrukcióval kapcsolatos javaslatokról, utána vita volt, mindkettő zárt ajtók mögött.

 

L. Simon László a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a Várkert Bazár alatt már elkészült egy 300 férőhelyes mélygarázs, és a Vár Tabán felőli oldalán, a Szent György tér alatt szintén 300 autó befogadására alkalmas létesítmény épül 2015 végére, 1,5 milliárd forintos állami finanszírozással. Jövő év végéig a Szent György téren 2 milliárd forintból építik újjá az egykori lovardát, míg a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső újjáépítésére 3,5 milliárd forintot szán a kormány. Ezek olyan épületek, amelyeket helyre lehetett volna állítani a II. világháború után, de ez nem történt meg.

A palota Szent István-termének helyreállításához minden rendelkezésre áll, már csak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kiköltözésére várnak. Az itt működő egységeit tagintézményébe, a Kiscelli Múzeumba költözteti át a BTM, amire 317,5 millió forintot kaptak a költségvetésből. A királyi palota enteriőrjei közül elsőként a BTM főbejárata fölött elhelyezkedő terem helyreállítása történhet meg.

 

Az államtitkár elmondta: 400 millióból indulhatnak meg az Egyesült Államoktól tavaly visszaszerzett Táncsics-börtönnel kapcsolatos munkálatok és a szomszédos Erdélyi-bástya régészeti feltárása; a most üresen álló épületben fogják kiépíteni azt az ideiglenes látogatóközpontot, ahol a Vár felújításával kapcsolatos kiállítás lesz látható, és a feltárások során előkerült leleteket is bemutatják. Itt tartanának társadalmi egyeztetéseket is a várrekonstrukcióval kapcsolatban.

A tervek szerint fiatal építészeket, egyetemistákat is bevonnának a tervezésbe egy ötletpályázattal, amivel a vár kihasználatlan tereinek hasznosítására tennének javaslatokat. A tervezési költségekkel együtt a kormány összességében 7,9 milliárd forintot költ a Várnegyed felújítására két év alatt, a Karmelita kolostor felújításának költségei ebben nincsenek benne. A teljes várrekonstrukció akár két évtizedig is eltarthat, az összköltsége elérheti a 200 milliárd forintot is. A szakemberekből és politikusokból álló bizottságnak két új tagja van, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Kun-Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.