Első körben 8 milliárd megy a budai Várra

Megtartotta második ülését a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testülete a budai Várról. Nem mindenki örül.

Ellenakciók is kezdenek kibontakozni, vannak, akik szerint szégyenteljes dolog a palota felújítása – jegyezte meg a sajtótájékoztatón L. Simon. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra utalt, hogy nemrég programsorozatot indított a budapesti OSA Archívum, amellyel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a budai Vár újjáépítéséről szóló elképzelések szerintük hagymázas tervek. Az archívum tudományos főmunkatársa, Mink András történész a Magyar Narancsnak adott interjújában fejtette ki február végén, hogy a „Vár eredeti állapotának és funkciójának a helyreállítása valójában a Horthy-korszak politikai elitjének a bekövetkezett katasztrófában és totális erkölcsi alámerülésben való felelősségét kívánja elkendőzni”, és azt sugallja, hogy az 1944. március 19-én megszakadt történelmi folytonosságot akarja helyreállítani a kormányzat.

L. Simon elmondása szerint eszük ágában sincs állami reprezentációs célokra használni azokat a tereket, amelyeket Horthy Miklós korában ilyen célokra használtak. (Vagyis a palota mai F épületét, ahol az Országos Széchényi Könyvtár működik, amely szintén költözni fog a tervek szerint.) Azt viszont továbbra is fenntartja, hogy a palotában kell lennie állami reprezentációs célra használható térnek, amelyeket rendezvényeken kívül a közönség is látogathatna. L. Simon László szerint erre azért van szükség, mert a fővárosban az egyetlen, állami reprezentációs célokra használható terem, a Parlament Vadász-terme túl kicsi. Ettől függetlenül továbbra is a kulturális funkcióknak szánnak főszerepet a palotában.

A Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének első ülését novemberben tartották. Ekkor az a kérdés is felmerült, hogy a palota hatvanas évekbeli felújítási eredménye legalább részben műemléknek tekinthető, és így megőrzendő-e. Úgy tudjuk, ebben nincs egyetértés a bizottság tagjai között. A tegnapi ülésen Potzner Ferenc építész, a testület tagja tartott előadást a várrekonstrukcióval kapcsolatos javaslatokról, utána vita volt, mindkettő zárt ajtók mögött.

L. Simon László a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a Várkert Bazár alatt már elkészült egy 300 férőhelyes mélygarázs, és a Vár Tabán felőli oldalán, a Szent György tér alatt szintén 300 autó befogadására alkalmas létesítmény épül 2015 végére, 1,5 milliárd forintos állami finanszírozással. Jövő év végéig a Szent György téren 2 milliárd forintból építik újjá az egykori lovardát, míg a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső újjáépítésére 3,5 milliárd forintot szán a kormány. Ezek olyan épületek, amelyeket helyre lehetett volna állítani a II. világháború után, de ez nem történt meg.

A palota Szent István-termének helyreállításához minden rendelkezésre áll, már csak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kiköltözésére várnak. Az itt működő egységeit tagintézményébe, a Kiscelli Múzeumba költözteti át a BTM, amire 317,5 millió forintot kaptak a költségvetésből. A királyi palota enteriőrjei közül elsőként a BTM főbejárata fölött elhelyezkedő terem helyreállítása történhet meg.

Az államtitkár elmondta: 400 millióból indulhatnak meg az Egyesült Államoktól tavaly visszaszerzett Táncsics-börtönnel kapcsolatos munkálatok és a szomszédos Erdélyi-bástya régészeti feltárása; a most üresen álló épületben fogják kiépíteni azt az ideiglenes látogatóközpontot, ahol a Vár felújításával kapcsolatos kiállítás lesz látható, és a feltárások során előkerült leleteket is bemutatják. Itt tartanának társadalmi egyeztetéseket is a várrekonstrukcióval kapcsolatban.

A tervek szerint fiatal építészeket, egyetemistákat is bevonnának a tervezésbe egy ötletpályázattal, amivel a vár kihasználatlan tereinek hasznosítására tennének javaslatokat. A tervezési költségekkel együtt a kormány összességében 7,9 milliárd forintot költ a Várnegyed felújítására két év alatt, a Karmelita kolostor felújításának költségei ebben nincsenek benne. A teljes várrekonstrukció akár két évtizedig is eltarthat, az összköltsége elérheti a 200 milliárd forintot is. A szakemberekből és politikusokból álló bizottságnak két új tagja van, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Kun-Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára.