Azt is hozzáteszi: ebbe belejátszik az a folyamat is, hogy míg Magyarországon a „revival” élesztette újra ezeket a dallamokat, addig a Balkánon a mai napig élő a hagyomány, amely ezáltal sokkal modernebb formákban is megjelenik.
Amikor felvetem, mostanában a világzene irányába ment el a zenekar hangzása, Eredics Áron azt válaszolja, ez nem tudatos építkezés eredménye, hanem egy természetes folyamat, ami magától zajlik.
Mi megörököltük ezt a zenei anyanyelvet a családtól, mondhatnánk azt is, hogy beleszülettünk, hiszen a Vujicsics együtteshez fűződő szoros szálak jelölték ki számunkra az utat, de mindenki életében eljön az idő, amikor erről a kijelölt útról a saját ösvényére lép. A Söndörgőben mind az ötünk zenei gondolkodásmódja érvényesül. Az eredeti népzenéből azokat az elemeket emeljük ki, amelyek a mai fülnek modernnek hatnak, ezt fogalmazzák meg többen úgy, hogy „világzenésedünk” – vallja Eredics Áron.
Vasárnap este fél nyolckor a Műpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Mostar Sevdah Reunion játszik előttük a koncert első felében, akikkel még soha nem találkoztak személyesen, a híres cigány énekessel, Saban Bajramoviccsal közös felvételeiket azonban ismerik. Őket a Műpa ajánlotta a figyelmükbe. A Söndörgő viszont a második részre, amely a saját jubileumukról szól, nem hívott vendéget.
Öt éve, amikor a tizenöt éves jubileumunkat ünnepeltük szintén a Műpában, egy visszatekintés jellegű műsorral készültünk, meghívtuk a korábbi koncertjeinken közreműködő zenészbarátainkat, a Vujicsicsot, Ferus Mustafovot. Ezúttal a nosztalgiázás helyett inkább azt szeretnénk megmutatni, most hol tartunk, és merre megyünk, vagyis a legfrissebb zenéket, és ezért csak mi öten állunk színpadra – meséli Eredics Áron. A vasárnapi koncerttel nem zárul le a két évtizedes fennállást ünneplő jubileum, a Söndörgő számos külföldi koncertje mellett a hazai közönségről sem szeretne megfeledkezni.
