A lepkegyűjtő, avagy egy színész kibábozódása

Furcsa mese az, amelyben egy pillangó úgy dönt, hogy lesöpri szárnyai csillogó hímporát, és hernyóvá változik.

Bereczki Zoltánt, az énekes-táncos műfaj egyik legsikeresebb hazai művelőjét csillogó musicalsztárként ünnepelte a Madách és az Operettszínház közönsége. Ő azonban ki akar törni ebből a szerepkörből. A Centrál Színházban látható A lepkegyűjtő című előadás címszerepében is eltökélt energiával rombolja az őt bezáró színészi skatulyát. Alig énekel, kicsit sem táncol, viszont karaktert formál. Ezúttal egy minden ízében visszataszító és félelmetes figura művészi álcáját ölti magára.

Az idősebbek, illetve a műfaj kedvelői talán még emlékeznek a John Fowles eredetileg regényként megjelenő történetéből forgatott, vérfagyasztóan izgalmas filmre. A The Collector, magyarul A lepkegyűjtő című thriller William Wyler rendezésében a hatvanas évek közepén vonzott borzongó tömegeket a mozikba. A Centrál Színházban ezúttal Horgas Ádám állította színre a történetet. Ferdinand Clegg, a pszichopata lányrabló szerepét Bereczki Zoltán, az elrabolt Miranda Greyt pedig Ágoston Katalin alakítja.

Clegg egy szürke kisember. Maga is meg van győződve arról, hogy műveletlen, középszerű, unalmas alak. Egyetlen valódi szenvedélye a halott pillangók preparált teteméből álló gyűjteményéhez fűzte, míg meg nem pillantotta Mirandát. Biztos benne, hogy semmiképp sem méltó a sugárzóan szép, okos lányhoz, aki ösztöndíjjal tanul egy tekintélyes londoni képzőművészeti főiskolán. Csakhogy Cleggnek rengeteg pénze van, mióta elvitte a főnyereményt a lottón. Épít hát belőle egy titkos pincével ellátott vidéki házat, majd elrabolja ideálját.

A darab a fogoly Miranda és az őt „begyűjtő\" Clegg testi-lelki párviadaláról szól, ahol szó szerint élet vagy halál a tét. Bereczki Zoltán hiteles a félszegen is vérfagyasztó őrült szerepében. A szerepre készülve bátran szembenézett azzal az evidenciával, miszerint a szenteket és megvilágosodottakat kivéve mindnyájunkban rejtőznek ijesztő tulajdonságok. Olyanok is, amelyekről szeretjük azt hinni, hogy csak a nagyon gonosz emberek lelkében bujkálnak. Az általa megformált karakter egy jóvátehetetlenül sérült kisember, aki összetéveszti a szerelmet a birtoklással. Racionális, hiszen érzi, hogy gyengéi, félelmei és gátlásai erősebbek nála. Irracionális, mivel reménytelenül küzdve gyengeségei ellen, gyilkos ragadozóvá válik.

Az ő halálosan torz világával ütközik Miranda egészséges, jó szándékú, bátor egyénisége. Ágoston Katalin kiválóan harcol a színpadon. Hiteles a rémülete, rémületes a kétségbeesése, sugárzó a szépsége, és bizakodást kelt az optimizmusa. Kiváló színész, így az utolsó pillanatig elhisszük neki, a legreménytelenebb helyzetben is van esély a szabadulásra, hogy a józan ész, a szépség és a szabadság utáni vágy legyőzheti a gonoszt.

Horgas Ádám rendező egy pillanatra sem ejti le a feszültség szintjét, amelyet a nyitóképpel a nézőtérre zúdított. A „hátborzongatás”, avagy a thriller műfaj színpadi és filmes változatát is fölényes szakmai biztonsággal, művészi érzékenységgel kezelő rendező ismét bizonyítja kivételes színpadi ritmusérzékét és feszültségteremtő kvalitásait.

Horgas Péter díszlete harmadik szereplőként vesz részt az előadásban. A börtönné tett high-tech pince váratlan átalakulásai hangos felhördülést váltanak ki a meghökkent nézőkből a kellő dramaturgiai pillanatokban. A föld alatti tömlöcöt lakássá változtató függöny egyúttal óriási vetítővászon, ahol gigantikus közeli felvételen tanulmányozhatjuk „a lepkegyűjtő titkos videoblogját” író, pszichopatává alakuló Bereczki Zoltán arcát.

(Az előadás a Centrál Színház, a BZ Music és a Brice Management közös produkciója.)