– Megkeresett egy összművészeti fesztivál az adriai Cres szigetéről, hogy olyan műsort vigyek, amelyik a természeti elemekről szól. Horváth Kornéllal és Mizsei Zoltánnal mentem. Cres szigetének különleges tájai, ősi és természetes, spirituális közege indította el ezt az etno-ambient világzenei anyagot, amely természetesen kapcsolódik a Gyógyító Hangok című lemezsorozatomhoz is, talán az abban szereplő Belső Hang reinkarnációja – mondja Lovász Irén arra a kérdésre, hogy mi inspirálta új projektjét.
Lovász Irént az új trióval kétszer is visszahívták Cres szigetére, a Soundscape-fesztiválra, ez az élmény utal a lemez angol címére, ami magyarul a Hangtájkép nevet kapta. A Groove and Voice Trio elnevezése pedig, amely Lovász Irén mellett Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőhangszeres művészt és Mizsei Zoltán zenetörténészt, billentyűs-énekest foglalja magába, nemcsak a Gyógyító Hangok/Healing Voices sorozatra, hanem a sajátos, újszerű hangszeres zenei alapra is utal.
Ugyanis három szuverén szólista egyéniség kreatív, energikus zenei jelenlétének és három különböző zenei világ fúziójának lehetünk itt tanúi. Ez adja az újszerűségét és különlegességét ennek a vadonatúj zenei szövetnek, amely a magyar és más népek ősi zenéi, a virtuóz etno-dzsessz ritmusok, a régizene és az improvizatív kortárs zene szálaiból állt össze.
Weöres Sándor is különösen kapcsolódik a lemezhez: Variáció című verse az első szám szövege, és ennek sorai alapján alakultak ki az ezt követő dalcímek is, amelyek a négy elemről és a világ tengelyéről szólnak, ezek azonban magyar és más népek népzenéjéből és azok szövegeiből építkeznek. A záró szám ismét Weöres Sándor versére készült: az Ének a határtalanról egy különleges találkozásnak állít emléket. Lovász Irén ugyanis egy nyári estén a Gellért gyógyfürdőben járt, majd hazafelé megállt az előtte található kútnál inni. Bár már sokszor járt ott, ekkor nézett fel először: a kút felső része nyitott az ég felé, körben pedig ez a bizonyos Weöres Sándor-vers olvasható.
– Ahogy olvasni kezdtem, rögtön megszólaltak bennem a szavak. Nem én írtam a dallamot, egyszerűen megszólalt bennem. Fogtam a telefonom, és a diktafon funkcióval feldúdoltam rá. Mire hazaértem a villamossal, már kész is volt az egész dallam, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél pedig elfogadták, és saját kreativitásukat és hangszerjátékukat hozzáadva gyönyörű dal született belőle – meséli Lovász Irén, aki hangsúlyozza: a népzene mellett a kollektív tudattalanból is sokat merítettek a számok összeállításánál.
– Sokszor úgy érzem, hogy ez az egyetlen ésszerű magyarázata annak, hogy honnan származnak azok a dallamok, amelyek időnként előtörnek belőlünk – magyarázza. A lemezt egyébként a szemlélődő magyar szellem két nagy alkotója, Hamvas Béla filozófus és Weöres Sándor költő emlékének ajánlják. A Hamvas Béláról elnevezett százhalombattai könyvtár alapításának ünnepi évfordulójára is ezt a műsorukat hívták meg.
– Az emberről elmélkedünk a teremtett világban, s az emberi természetet fürkésszük a természeti környezetben. Posztmodern világunk sajátos eklektikusságát és ellentmondásosságát mutatja, hogy a külső-belső természet végtelen gazdagságát a női-férfi hanggal és az akusztikus hangszerekkel együtt csak az új elektronikus hangszerek, a wave-drum és a szintetizátor alkalmazásával tudjuk megközelíteni: ez üzenetünk a kor falára – teszi hozzá Lovász Irén.
