„József Attilát nem lehet korlátok közé szorítani, nem tűri sem a politikai, sem a társadalmi, sem egyéb kategóriákat, sehová sem tartozik, mert mindenhol otthon van. Senki sem sajátíthatja ki magának, mert mindenkié. Elődeinkhez és utódainkhoz egyaránt szól” – mondta megnyitóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A kilencedik kerületi Gát utca 3. szám alatt, József Attila szülőházában kialakított, megnövelt látogatóterű emlékhely és kiállítás költeményein, művészetbölcseleti írásain, kéziratain, fotóin, könyvein, személyes tárgyain keresztül mutatja be a költőt.
„Bár József Attila csak három hónapos koráig élt itt, a helyszín szimbolikus jelentőségű – fogalmazott Balog Zoltán. – Olyan emlékhellyé válhat, ahova kedvünk lehet ellátogatni, közösségi élettér és színtér lehet, a befogadás és megértés személyessége révén élő kulturális tradícióként jelenik meg.”
„Reméljük, hogy a hely zarándokhellyé válik, ahol mindenki megtalálhatja a maga József Attiláját” – mondta beszédében Bácskai János. Ferencváros polgármestere rámutatott: a kerületet érintő városrehabilitációs folyamat elérkezett végre a költő szülőházához is, így európai uniós támogatással megvalósulhatott az emlékhely felújítása mintegy 52 millió forintból.
A Petőfi Irodalmi Múzeum egy éve kapcsolódott be a ház felújításába és a kiállítótér kialakításába. „Itt, Ferencvárosban, a költő születésének helyszínén két részre osztottuk a teret, az egyik fél a költő életében fontos konkrét helyszínekkel foglalkozik, a másikban azt a szellemi utat igyekeztük megmutatni, végigjáratni a látogatókkal, amely József Attila sajátja volt” – mondta el H. Bagó Ilona, a tárlat kurátora. A kiállítás felújítása és kialakítása a kurátor elmondása szerint mintegy 40 millió forintba került.
Az ünnepségen irodalmi összeállítás hangzott el József Attila verseiből, amelyen Kokas Katalin Liszt-díjas hegedűművész mellett a Nemzeti Színház művészei és ferencvárosi diákok működtek közre. A költészet napját 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik Magyarországon az 1905. április 11-én született József Attila tiszteletére.
Csontos János József Attila-díjas költő mondott beszédet a költészet napján József Attila Óda című versének emléktáblájánál.
Révkomáromban pedig mintegy 420 diák szavalta el a költő Altató és a De szeretnék gazdag lenni című versét a költészet napja alkalmából. A rendezvény elején csupán páran kezdték el a versmondást, majd egyre többen csatlakoztak a szavaláshoz. Cséplő Viktória pedagógus, szervező elmondta: hasonló esemény még nem volt a városban, ezért a flashmob úttörő jellegűnek számít. A diákok beszámoltak arról is, hogy sokat készültek a villámcsődületre, az iskolában is gyakorolták a verseket.
Három pályamű kapott Csukás István-díjat; az Őze Áron által alapított elismeréseket a Pesti Magyar Színház korábbi igazgatója, a pályázatokat elbíráló kuratórium tagja adta át a budapesti Mesemúzeumban tartott ünnepségen szombaton, a költészet napján.
Az elismerést Dóka Péter A sajtkirály, Gődény Balázs Mesélj mesét! és Mikó Csaba Kövérkirály című műve érdemelte ki. A Csukás István-díjat 2014 augusztusában alapították, a kitüntetést egy meghívásos pályázat keretében ítélik oda. Az első meghirdetett pályázatra 33 pályamű érkezett, amelyből 31 felelt meg teljesen a kiírásnak – mondta el Őze Áron, a Pesti Magyar Színház korábbi igazgatója a díjátadón.
Hozzáfűzte, hogy a nyertes pályaműveket a kuratórium a magyarországi színházaknak kiajánlja, s javaslatot tesz azok nagyszínpadi, vagy kamaraszínházi bemutatására. A díjat odaítélő kuratórium tagja volt Balázs Ágnes, Berg Judit, Böszörményi Gyula, Jeney Zoltán, Perczel Enikő, Göttinger Pál, valamint Őze Áron. Őze Áron emlékeztetett: azzal a céllal alapította a díjat, hogy a gyermekszínházi terület szakmai konzultációját elősegítse, megismerje a lokális, nívós műhelyek munkáját, valamint hogy ezeket a helyeket bemutassa és beemelje az országos körforgásba.
Csukás István író, kuratóriumi elnök a rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a gyermekirodalom felfutó ágára, a gyermeknek írt színdarabokra szeretnék felhívni a figyelmet, „ajtót, ablakot nyitni rá, hogy kapjon fényt és napsütést, reflektorfényt”. Az alkotó emlékeztetett: minden jelentős szerző írt a magyar gyerekeknek műveket.
A szocialista-realista korszakban pedig a jelentős nagy írók a gyerekirodalomban találtak menedéket, tehát minden nagy alkotó írt a gyerekeknek: Vörösmartytól kezdve Petőfin át Móricz Zsigmondig, Tamási Árontól Nemes Nagy Ágnesen és Tersánszky Józsi Jenőn át Mándy Ivánig. „Magas tehát a mérce” – emelte ki, hozzátéve: „a hegycsúcsra jó felnézni és felmászni”. Véleménye szerint mindez az írót is inspirálja és kötelezi, hogy komolyan vegye a műfajt.
„A gyerekirodalom – az irodalmi közvéleménnyel ellentétben – nem elhanyagolt része a felnőtt irodalomnak, hanem egyenrangú vele” – hangsúlyozta Csukás István.
