József Attilát és a költészetet ünnepeljük

Átadták a felújított József Attila-emlékhelyet a fővárosban a költő születésének 110. évfordulóján, a költészet napján, szombaton.

Csontos János József Attila-díjas költő mondott beszédet a költészet napján József Attila Óda című versének emléktáblájánál.

Révkomáromban pedig mintegy 420 diák szavalta el a költő Altató és a De szeretnék gazdag lenni című versét a költészet napja alkalmából. A rendezvény elején csupán páran kezdték el a versmondást, majd egyre többen csatlakoztak a szavaláshoz. Cséplő Viktória pedagógus, szervező elmondta: hasonló esemény még nem volt a városban, ezért a flashmob úttörő jellegűnek számít. A diákok beszámoltak arról is, hogy sokat készültek a villámcsődületre, az iskolában is gyakorolták a verseket.

Három pályamű kapott Csukás István-díjat; az Őze Áron által alapított elismeréseket a Pesti Magyar Színház korábbi igazgatója, a pályázatokat elbíráló kuratórium tagja adta át a budapesti Mesemúzeumban tartott ünnepségen szombaton, a költészet napján.

Az elismerést Dóka Péter A sajtkirály, Gődény Balázs Mesélj mesét! és Mikó Csaba Kövérkirály című műve érdemelte ki. A Csukás István-díjat 2014 augusztusában alapították, a kitüntetést egy meghívásos pályázat keretében ítélik oda. Az első meghirdetett pályázatra 33 pályamű érkezett, amelyből 31 felelt meg teljesen a kiírásnak – mondta el Őze Áron, a Pesti Magyar Színház korábbi igazgatója a díjátadón.

Hozzáfűzte, hogy a nyertes pályaműveket a kuratórium a magyarországi színházaknak kiajánlja, s javaslatot tesz azok nagyszínpadi, vagy kamaraszínházi bemutatására. A díjat odaítélő kuratórium tagja volt Balázs Ágnes, Berg Judit, Böszörményi Gyula, Jeney Zoltán, Perczel Enikő, Göttinger Pál, valamint Őze Áron. Őze Áron emlékeztetett: azzal a céllal alapította a díjat, hogy a gyermekszínházi terület szakmai konzultációját elősegítse, megismerje a lokális, nívós műhelyek munkáját, valamint hogy ezeket a helyeket bemutassa és beemelje az országos körforgásba.

Csukás István író, kuratóriumi elnök a rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a gyermekirodalom felfutó ágára, a gyermeknek írt színdarabokra szeretnék felhívni a figyelmet, „ajtót, ablakot nyitni rá, hogy kapjon fényt és napsütést, reflektorfényt”. Az alkotó emlékeztetett: minden jelentős szerző írt a magyar gyerekeknek műveket.

A szocialista-realista korszakban pedig a jelentős nagy írók a gyerekirodalomban találtak menedéket, tehát minden nagy alkotó írt a gyerekeknek: Vörösmartytól kezdve Petőfin át Móricz Zsigmondig, Tamási Árontól Nemes Nagy Ágnesen és Tersánszky Józsi Jenőn át Mándy Ivánig. „Magas tehát a mérce” – emelte ki, hozzátéve: „a hegycsúcsra jó felnézni és felmászni”. Véleménye szerint mindez az írót is inspirálja és kötelezi, hogy komolyan vegye a műfajt.

„A gyerekirodalom – az irodalmi közvéleménnyel ellentétben – nem elhanyagolt része a felnőtt irodalomnak, hanem egyenrangú vele” – hangsúlyozta Csukás István.