Könyvpiac: van egy kis ok az ünneplésre

A magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata az elmúlt évben is a szépirodalom, a fikciós művek kategóriája volt.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adatai szerint a szabadforgalmú könyvpiac 2014-ben 44,39 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ami 0,95 százalékos növekedést jelent a 2013-as 43,97 milliárd forinthoz képest. Tekintettel arra, hogy a hivatalos infláció 2014-ben –0,9 százalék volt, a szabadforgalmú könyvpiac valóságos növekedése megközelítette a 2 százalékot – írják a honlapon megjelent összefoglalóban (Mkke.hu).

Az elmúlt évi fogyasztói árú könyvforgalom statisztikai összesítéséhez 183 cég forgalmi adatait vették figyelembe. Mint megjegyzik, a közoktatási tankönyvek elmúlt évi forgalmáról nincs hiteles adatuk, ugyanis az államosított tankönyvkiadók, valamint a közoktatás tankönyveinek országos szintű forgalmazását végző Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től nem kapták meg a kért információt.

Tankönyvek nélkül tavaly 1033 könyv jelent meg 17,9 milliós összpéldányszámban, 1737-es átlagos példányszámban.

Mint a Világgazdaság csütörtöki számában felidézik, 2008-tól öt éven át csökkent a könyvek piaca, és miután 2013-ban végre növekedést regisztráltak, a friss, újabb növekedést mutató 2014-es számok a MKKE reményei szerint azt jelzik, hogy elindult a tartós növekedés.

A magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata az elmúlt évben is a szépirodalom, a fikciós művek kategóriája volt. Az ide sorolható művek fogyasztói árú forgalma a könyvpiac 31,2 százalékát jelentette 13,87 milliárd forinttal (2013-ban gyakorlatilag ugyanennyi, 31,3 százalék volt a részesedés). Az ágazat növekedési üteme tavaly 0,76 százalékot tett ki. A Világgazdaság cikkében megjegyzik: nincs még egy ország Európában, ahol a fikciós könyvek ekkora népszerűségnek örvendenének.

A könyvpiac hasonlóan nagy szeletét adják az ismeretterjesztő művek, amelyek 2014-ben 13,46 milliárd forintos forgalommal 30,3 százalékos piaci részesedést értek el. Az előző évhez képest forgalmuk 1,2 százalékkal nőtt nominálisan, részesedésük érdemben nem változott. (Egy évvel korábban, 2013-ban ugyanakkor jelentős, 10 százalékos visszaesés mutatkozott az egy évvel korábbi 14,7 milliárdos szinthez képest.)

A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok könyvpiaci forgalma 2014-ben valamelyest mérséklődött, 1,7 százalékkal csökkent 2013-hoz képest: a múlt évben 5,575 milliárd forintos forgalmat regisztráltak a 2013-as 5,67 milliárddal szemben. Az ágazat könyvpiaci részesedése így 12,6 százalékot tett ki.

Az évek óta bővülő piacú gyermek- és ifjúsági könyvkiadás – a forgalom az elmúlt tíz évben megduplázódott – tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyult. A szabadforgalmú könyvpiacon a fiataloknak szóló művek részesedése immár eléri a 23,8 százalékot. Az ágazat 10,57 milliárd forintos forgalma 1,8 százalékos növekedést jelent a tavalyelőtti 10,38 milliárd forinthoz képest.

Az idegen nyelvű könyvek magyarországi importjának néhány év óta tartó, fokozatos csökkenése tavaly nem csupán megállt, hanem számottevő növekedésbe fordult. A külföldről átvett tankönyveket is ide számítva, a 3,625 milliárd forintos importforgalom az előző évhez képest 7,96 százalékos növekedéssel 2014-ben a könyvpiacnak már 8,2 százalékát adta.

A nem papíralapú könyvek 2014-es könyvpiaci forgalma csaknem 923 millió forint volt, ami 2,08 százalékos piaci részesedést jelentett. Az MKKE jelzi, hogy az elmúlt két évben a kérdőívükben különválasztották a hagyományos, papíralapú könyvek forgalmát a más fizikai adathordozókon megjelenő könyvektől, így a CD-ktől és az e-könyvektől, az adatközlő kiadói műhelyek azonban az esetek többségében nem különítették el a e-könyveket a lemezen kiadottaktól, és sok esetben a hangoskönyvektől sem, így csupán megbecsülni tudják, hogy az e-könyvek az összpiaci forgalom 1 százalékát sem érték el az elmúlt évben.

Szintén csupán becslés, hogy a félárú könyvek elmúlt évi forgalma megközelítően 800 millió forint volt, a kis, évente csupán néhány könyvet megjelentető intézmények, egyesületek, kis kiadók becsült forgalma pedig 520 millió forintot tett ki.

A legnagyobb, közoktatási tankönyveket megjelentető cégek kiesésével az évi 1 milliárd forint forgalmat elérő könyvkiadók száma csökkent: a tavalyi adatok alapján 12 ilyen könyvkiadó könyvtermése képezte az összforgalom 46 százalékát, 42 kiadó fedte le a könyvpiac 79,3 százalékát, és 53 cég produkálta a forgalom 85 százalékát.

Az MKKE szerint figyelemre méltó, hogy míg tíz évvel ezelőtt a külföldi tulajdonban lévő könyvkiadók magyarországi piaci részesedése elérte az összforgalom egynegyedét, addig tavaly a külföldiek magyarországi leányvállalatai, valamint a tulajdonrészükkel működő vegyesvállalati kiadók 4,22 milliárd forintos forgalmukkal már csak a szabadforgalmú könyvpiac 9,5 százalékát birtokolták.