Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.
Itthon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kezdetektől célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel, az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával, amellyel a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények munkáját ismerik el. Ebben az évben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár is kiérdemelte a kitüntetést.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár célja a betegségek, a gyógyítás és a test történetével kapcsolatos eszközök, dokumentumok és műalkotások gyűjtése, megőrzése, kutatása és hozzáférhetővé tétele. Az intézmény szoros együttműködésben áll a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóival, akik az utóbbi évek sikeres kiállításainak installációs, arculati elemeit tervezték.
Az intézmény a 2015-ös nemzetközi Semmelweis-emlékévben ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját, amelyre többek között saját történetét feldolgozó, rendhagyó kiállítással is készül. A novemberre tervezett SOM 50 munkacímen futó kiállítás az intézményről szól, de kicsit eltérve a megszokottól. A múzeumot nem a tárgyak, hanem az emberek teszik, ennek megfelelően a SOM 50 is azt tervezi megmutatni, hogy kik dolgoztak itt, mit gondoltak a világról, a gyűjteményről, a tudományról, mit akartak csinálni, és hogyan látta mindezt a szakmai közönség, a sajtó és a laikus látogatók.
Addig az állandó kiállítás mellett a Vágod? Az olló és a design című, aktuális időszaki kiállítása várja a látogatókat, de május 6-án megnyílik a Selye János és a stresszelmélet című tárlat is. A kiállítás Selye János élettörténete és kutatói tevékenysége mellett egy élettani jelenség, a stresszhatás sejtszinten való jelentkezésének felfedezését is végigkíséri.
