A mű története szerint 2022-ben egy mérsékelt muszlim elnök jut hatalomra Franciaországban, aki széles körű reformokat hajt végre. A téma már csak azért is provokatív, mert az egyik legnagyobb társadalmi kérdés napjaink Franciaországában a többségi társadalom és a muszlim kisebbség közti együttélés.
Ahogy korábban is írtuk, a könyv szerint a frissen megválasztott muzulmán elnök rendkívül törekvő, Houellebecq Napóleonhoz hasonló, rátermett vezetőként ábrázolja, aki kivezeti Franciaországot a munkanélküliségből, és elindítja nemzetét a gazdasági fejlődés útján. De van a dolognak árnyoldala is: a mű főhősének, egy egyetemi tanárnak el kell döntenie, felveszi-e az iszlám hitet annak érdekében, hogy továbbra is taníthasson.
Mindennek ellenére a könyv magyar fordítója és szerkesztője szerint a Behódolás mégsem tekinthető iszlámellenesnek – erről a Republikon Intézet szerdai kerekasztal-beszélgetésén értekeztek az érintettek. Láng István, a könyv szerkesztője szerint a mű egyenesen hízelgő az iszlámra nézve, nem hízelgő azonban minden másra. Tótfalusi Ágnes, a könyv fordítója úgy vélte, a Behódolásban felvetődik az a probléma, hogy az európai ember életéből hiányzik a hit. Meglátása szerint ráadásul a főhős nem is kényszerből tér át az iszlámra.
Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója szerint a főhős előtti dilemma, hogy áttér-e a muszlim hitre annak érdekében, hogy taníthasson, párhuzamba állítható többek közt a szocializmus alatti Magyarországgal is, amikor itteni egyetemi oktatóknak kellett dönteniük, belépnek-e az MSZMP-be.
Láng István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szerző provokatív, ám ez szerinte nem feltétlenül rossz dolog. Mint mondta, Franciaországban a vitának, a provokációnak nagy hagyományai vannak, ami gyakran sikeresen juttat el odáig, hogy tisztázzunk bizonyos kérdéseket.
Nyáry Krisztián szót ejtett a mű magyar változatának borítója körül kialakult nemzetközi kardcsörtetésről is. Ismert, egy francia lap kiakadt Michel Houellebecq regényének magyar kiadásán, nevesül a könyvborítón látható, nikábba öltözött Mona Lisán. A Le Nouvel Observateur szerint a címlap a radikális nacionalizmus és az idegenellenesség megnyilvánulása. Azt is megjegyzik, hogy a könyv Franciaországban diszkrét, krémszínű borítóval jelent meg. A francia lap szerzője biztos benne, hogy a magyar borító azért olyan, amilyen, mert „a szélsőjobboldal szekerét tolja”, és „biztosan nagyon tetszhet Orbán Viktor híveinek”.
Nyáry elmondta: a borítóvita téma volt Írországtól Indiáig, de szerinte Magyarországon a képes borítóknak van hagyományuk, ellentétben Franciaországgal. Mint mondta, több francia szimbólumot is fontolóra vettek – az egyik terv szerint a borítón az Eiffel-torony szerepelt volna, a muszlim félholddal a tetején –, ám végül a Mona Lisa mellett döntöttek. A spanyol változat egyébként az Eiffel-toronyra épülő koncepciót viseli címlapján.
