Zoboki Gábor és csapata szerint Budapest város érdeke, hogy a megfelelő arányban fordítsuk az erőforrásokat műemlékek felújítására, hasznosítására és új városrészek kialakítására. A beadott tervekben azonban a Magyar Nemzeti Galériát a Városliget helyett a budai Várba helyezi, a Szent György térre. Az építész csapat urbanisztikai és ingatlanfejlesztési szempontokat figyelembe véve arra a következtetésre jutott: a pusztuló vagy alulhasznosított belvárosi műemlékeinkben tökéletesen megoldható a múzeumi negyed programja.
Zobokiék pályázati anyaga szándékosan nem felel meg a formai követelményeknek, mert céljuk – a pályázat megnyerése vagy a pályázati anyag beadásáért kiírt magas díj megszerzése helyett – Budapest urbanisztikai diskurzusába való bekapcsolódás volt. – Konstruktív segítő szándékkal, minőségi vita során szeretnénk véleményt formálni egy olyan kérdésben, amely a városban élőket érintő fontos döntésekről szól, ám még hiányzik belőle a szakmai konszenzus – hangsúlyozza az építész, aki szerint felelősen kell a fővárosról gondolkodni, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a budai Vár visszakerüljön a város vérkeringésébe, ezért át kellett gondolni jövőbeni szerepét.
A budapesti Müpát és a sencseni Nanshan Kulturális Központ és Múzeumot is jegyző Zoboki iroda közlése szerint tervük megoldást ad a Magyar Nemzeti Galéria ügyének méltó elrendezésére a Várban, és ezzel alternatív lehetőséget kínálnak a döntéshozóknak a Városliget túlépítésével szemben. A Sándor-palotával átellenben található telken a mai kor követelményeinek megfelelő, új múzeumi épületet terveztek, hiszen a felújításra váró palota mindig is alkalmatlan volt erre a célra. Ezzel a Szent György tér újjáéled, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét a teljes Csontváry-életművel, értékes barokk szárnyas oltárokkal és egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal egyesíti.
A Zoboki építésziroda tanulmánya a Városliget sorsára is kitér. A világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöldtüdeje csodás millenniumi építészeti örökségekkel. Mindezekre tekintettel az alkotóközösség szakmai véleménye szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. Zoboki Gábor szerint a múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására kell koncentrálni. Álláspontját április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett „Mindent a maga helyén”, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián is képviselni fogja mint felkért hozzászóló.
Zoboki Gáborék részletes terve itt található.
