A Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évéhez kapcsolódó tárlat középkori és barokk műalkotásokon keresztül mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait, a szent kultuszát és a bencés lelkiség hazai elterjedését.
A kiállításra a műtárgyak az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból és a kremsmünsteri bencés monostorból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeznek.
A tárlat első szekciója Szent Benedeket és szellemiségét mutatja be a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában. A kiállított műtárgyak a szerzetes életének valamennyi fejezetét megjelenítik. A szekció középpontjában a nyitott regulát tartó Benedek aranyozott szobra áll, két tanítványa, Szent Maurus és Placidus társaságában. A szobrot az osztrák Philipp Jakob Straub faragta.
A kiállítás második szekciója a bencés regulában foglaltakat mutatja be: Szent Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A bencés szerzetesek a regula jelmondata, az ora et labora et lege – magyarul: imádkozzál, dolgozzál és olvass – szempontok alapján törekednek élni.
A harmadik részben a bencés rendi szerzetesélet liturgiája ismerhető meg. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi Sankt Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett, a keresztfa egy szilánkját magába foglaló Adelheid-kereszt. A gazdagon díszített, 83 centiméter magas ereklyetartó kereszt egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A magyar vonatkozású műtárgyat eddig még nem láthatta Magyarországon a közönség.
A tárlat utolsó részének középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi letelepedése és a szent hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítőmissziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhető meg, hogy miként öröklődött át Szent Benedek hagyatéka a kereszténnyé lett Magyarországra.
A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.
Szent Benedek (480–543/547) 530 körül alapította meg saját kolostorát a dél-itáliai Monte Cassino hegyén. A kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalata alapján dolgozott ki egy új szerzetesrendi szabályzatot, amelyet Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tett minden kolostorban. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.
