A csernobili katasztrófa következményei elől annak idején Kijevből sokan Kárpátaljára menekültek – mesélte Pál István „Szalonna”, a darab zenei szerkesztője. Így került hozzájuk Viskre hosszabb időre Liszenko, az ukrán zeneirodalom legmeghatározóbb muzsikusának unokája, a kijevi opera első karnagya, aki egykor édesapja, Pál Lajos szállásadója és tanára volt a kijevi zeneakadémián. – Ennek a kárpátaljai együttlétnek a kapcsán mutatta meg neki édesapám a környékbeli élő népzenei hagyományt, amelyet Liszenko sokra értékelt. Az embernek van egy olyan tulajdonsága, hogy csak a körülötte lévő értékeket nem veszi észre, édesapám ekkor eszmélt rá arra, hogy ezt a hatalmas értéket képviselő népzenét gyűjteni és továbbadni kell – fogalmazott a MÁNE zenekarának prímása.
Nem kis hozadéka lehet a kárpátaljai magyarság számára a Magyar Állami Népi Együttes missziójának, ha ugyanis sikerrel hívják fel a figyelmet a magyarság és a mellette élő nemzetiségek évszázados együttélésére, a kultúrák békés és gyümölcsöző találkozására, az egymástól tanulás közös kulturális értékeire, akkor Kárpátalja békéje példa lehet egész Ukrajna számára.
A MÁNE egyébként nemrég érkezett haza nagy sikerű olaszországi turnéjáról, amelyen a Naplegendát és a Magyar rapszódiát mutatták be, de már a jövő héten indulnak Erdélybe, ahol május 13. és 19. között hét helyszínen is fellépnek. Sepsiszentgyörgyön a 25 éves Háromszék Táncegyüttes meghívására a jubileumi rendezvényen táncolnak, Székelyudvarhelyen az Udvarhely tavasza programsorozaton szerepelnek, ezután Gyergyóditróban és Csíkszeredában is színpadra lépnek. Marosvásárhelyen a tánchéten mutatkoznak be, a Hagyományok Háza által szervezett kolozsvári napokon a Román Nemzeti Opera színpadán láthatja őket a közönség, Nagyváradon pedig az első alkalommal megrendezett Dance In Front nemzetközi táncfesztivál nyitóeseményeként mutatják be a Szarvaséneket.
