A hobbit – Az öt sereg csatája, Az éhezők viadala: A kiválasztott – 1. rész, Így neveld a sárkányodat 2 – ez a három amerikai film volt a legnézettebb 2014-ben az Európai Unió mozijaiban. A három hollywoodi produkció mindegyike folytatás volt, és összesen több mint 60 millió jegyet értékesítettek rájuk az unió területén az Európai Audiovizuális Obszervatórium frissen nyilvánosságra hozott adatai szerint.
Tavaly 911 millió eladott jegyet regisztráltak a 28 EU-tagországban, vagyis a dobogós blockbusterek 6,6 százalékot hasítottak ki a nézettségből, ráadásul a szintén hollywoodi A Wall Street farkasa volt a negyedik legnézettebb mozi, és a legjobb húszban is mindössze három(!) európai film szerepel, így nem meglepő, hogy az európai piacot mintegy 63 százalékban uralják az amerikai stúdiók.
Apró öröm az európai filmgyártás számára, hogy ez 6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest, és a 33,6 százalékos európai arány 1996 óta még így is a legmagasabb. Érdekesség továbbá, hogy az amerikai filmek átlagosan ugyan kiugróan nézettek, de olyan tömeges sikert, mint amilyet korábban a Harry Potter-filmek vagy az Avatar értek el, most egy film sem mutatott fel.
További jó hír, hogy a mozizási láz összességében enyhe emelkedést mutat 2013-hoz képest: a növekedés egészen pontosan 6,5 millió mozijegynyi (0,7 százalék) úgy, hogy a mozijegyárak 2012 óta gyakorlatilag stagnálnak európai szinten.
A top 20-ban szereplő három európai produkció közül kettő francia (Bazi nagy francia lagzik, Lucy), egy pedig spanyol (Spanyol affér) volt, s mindegyik jelentős hazai eredményekkel fűtve érte el kiugró eredményét. Ha csak az európai filmeket vesszük figyelembe, a 20 legnézettebb mozi között 10 francia szerepel, 3 brit, 2-2 spanyol és német, 1-1 svéd, belga és lengyel mellett.
A gall túlsúly több mint látványos, és a franciák nemcsak nézett filmeket készítenek, de lelkesen járnak moziba is: a legnagyobb piacot ők jelentik 208 millió eladott mozijeggyel. Őket a britek (157,5 millió) és a németek (121,7 millió) követik, és ez a teljes EU-piac 53 százalékát jelenti. Mindezt úgy, hogy a németek az olaszok mellett jelentős visszaesést könyvelhettek el az előző évhez képest.
Magyarország abba a 14 országba tartozik, ahol nőtt a mozinézettség, nálunk 11 millió jegyet adtak el 2014-ben, ez 8,4 százalékos emelkedés és a spanyol, román, lengyel, szlovák piac két számjegyű növekedése mellett az ötödik legtöbb az EU országaiban.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy nálunk A hobbit – Az öt sereg csatája és A Wall Street farkasa volt a legnézettebb 2014-ben, a hazai produkciók közül pedig a Megdönteni Hajnal Tímeát 104 ezres nézőszáma volt a legmagasabb.
A kelet-európai mozizási kedv a jelek szerint növekvő tendenciát mutat, bár az eredményt árnyalja, hogy arányaiban a legnagyobb piaci visszaesést Szlovénia és Horvátország produkálta a 28 ország között. A jelentés kitér arra is, hogy a piaci részesedésben kirívóan dominálnak az egész estés játékfilmek, és az elmúlt öt évhez hasonlóan mindössze szűk 30 százaléknyi volt a bemutatott 1603 produkció között a dokumentumfilm.
Az alkotások nemzetisége kontinensekre bontva meglehetősen bipoláris képet mutat: az amerikai film mellett a nem európai produkciók aránya mindössze 3 százalék. A digitális vásznak száma viszont 2014-ben már elérte a 92 százalékot, és ha abból indulunk ki, hogy 2010-ben az arány még csak 14 százalék volt, akkor kijelenthető, hogy mára a mozik digitális átállása gyakorlatilag végbement az EU-ban.
A statisztikákhoz némi adalékként érdemes megemlíteni, hogy az EU-n kívüli európai országok között – és a kalózkodások kiemelkedő melegágyaként – igazi óriásnak számít Oroszország, ahol az elmúlt két évben átlagosan 176 millió mozijegyet értékesítettek, valamint számottevő a török piac is, ahol szédületes, 21,8 százalékos növekedéssel tavaly 61,4 millió mozinézőt regisztráltak.
