Rózsa Huba, a SZIT alelnöke a megnyitón elmondta: a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb könyvünnepét ismét a régi helyszínen, a megújult Ferenciek terén tartják. A könyves seregszemlén hétfőtől szombatig 24 pavilonban 33 kiadó várja a közönséget nyolcezer kiadvánnyal, köztük 64 újdonsággal.
Rózsa Huba ismertetése szerint Budapesten kívül Szegedről, Kecskemétről, Nyíregyházáról, Pannonhalmáról, Gödöllőről, sőt Erdélyből és Délvidékről is érkezett könyvkiadó a könyvhétre.
Hozzátette: a seregszemlén megjelenő egyházak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket az Agapé, a Bencés, a Don Bosco és a Jezsuita Kiadó, a protestáns egyházi közösségeket a Harmat, a Kálvin János, a Luther Kiadó, valamint a Magyar Bibliatársulat Alapítvány képviseli. Az egyházi sajtó részéről a Képmás Magazin, az Új Ember Kiadó, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület és a Vigilia Kiadó szerepel a könyvhéten.
A részt vevő katolikus egyházi kiadók közül többek között a Jel Kiadót, a Magyar Egyházzenei Társaságot, a Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgyboltot és a Szent István Társulatot említette. A magánkiadók közül pedig egyebek mellett a Kairosz, a Lazi, a L’Harmattan és a Tinta Kiadót sorolta fel. Mint mondta, a könyvhéten 48 szerző dedikálja könyveit.
Sarbak Gábor, a SZIT elnöke a könyvhétre megjelenő könyvek közül kiemelte Rónay György Tíz év – Versek a szorongattatás éveiből című kötetét, amely a költő II. világháború idején és az ötvenes évek elején keletkezett, eddig nem publikált mintegy ötven versét tartalmazza.
Szólt továbbá Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvének új, immár harmadik magyar fordításáról, amely a Lazi Kiadónál jelent meg.
Megemlítette még a II. János Pál pápa közelében című, barátok és munkatársak Szent II. János Pálról szóló vallomásait tartalmazó könyvet, kiemelve, hogy hiába nagyon népszerű a téma, II. János Pálról mindig lehet újat mondani.
Kitért továbbá Kránitz Mihály Alapvető hittan című könyvére is, amely a szerző több évtizedes tanári tapasztalatai alapján született.
Meglepetésként említette Patsch Ferenc Katolikus spiritualitás – Tabuk nélkül című kötetét, amely közvetlen stílusban értekezik az élet olyan fontos kérdéseiről, mint amilyen a hit, a hivatás vagy éppen a szexualitás.
Az ünnepségen Erdő Péter és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta a 2015. évi Stephanus-díjakat. Az idei kitüntetett teológiai kategóriában André-Joseph Léonard brüsszeli érsek, irodalmi kategóriában pedig Kányádi Sándor költő.
Spányi Antal elmondta: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány kulturális díja, amelyet 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik „magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén”. A díjat alapításától napjainkig 48 személy nyerte el – tette hozzá.
André-Joseph Léonard érsekről Pápai Lajos győri megyés püspök laudációjában elmondta: 1940-ben született a dél-belgiumi Jambesban. Tanulmányait a leuveni XIII. Leó Szemináriumban, majd a római Pápai Gergely Egyetemen végezte. 1964-ben szentelték pappá, ezután a Leuveni Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1968-ban a filozófia doktora lett. 1976-tól az egyetem filozófiai tanszékén tanított, emellett 1978-tól a Szent Pál Szeminárium rektora is.
Szent II. János Pál pápa 1991-ben Namur püspökévé, majd XVI. Benedek pápa 2010-ben brüsszeli érsekké nevezte ki.
Elsősorban metafizikával és filozófiai etikával foglalkozik, a kortárs filozófiák hatását vizsgálja a teológiai irányzatokra – hangzott el.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte: Kányádi Sándor évtizedek óta töretlen sikerének titka többek között abban rejlik, hogy olyan nyelvet beszél, amelyet mindenki ért. A legbonyolultabb pszichológiai, filozófiai problémákról is olyan szavakkal szól, amelyek rögtön hatnak, „mint egy jó lelki fájdalomcsillapító”.
A költő élő lelkiismeretünk – fogalmazott –, még ha az utóbbi időben erről a legtöbben meg is feledkeztek. Kányádi Sándor pedig mindent elkövet, hogy ezt a felejtési folyamatot visszafordítsa – tette hozzá.
Szentmártoni János kitért arra is: Kányádi Sándor szószólója annak, hogy a verset „szabadítsuk ki Gutenberg-börtönéből”, hogy az újra szabadon, szájról szájra szálljon, minél nagyobb közönség szívéig eljutva.
„Több mint fél évszázadon keresztül nevelt minket az emberhez méltó életre, és ezért nem lehetünk eléggé hálásak neki” – mondta az írószövetség elnöke a 86. születésnapját ünneplő költőt méltatva.
