Leonardo összes híres festménye a Mona Lisától Az anghiari csatán keresztül egészen a Sziklás Madonnáig feltűnik majd az áprilisban bemutatott, most ismét megtekinthető táncjátékban. „Erősen építünk ezekre a festményekre, az összes híres kompozíciója kiváló alapot ad egy erős színpadképhez” – meséli a darab koreográfusa, Román Sándor. A produkció nem kisebb feladatot vállalt, mint Da Vinci legendákkal és összeesküvés-elméletekkel sűrűn átszőtt életművének színpadra állítása, kiemelve a reneszánsz mester életútjának legrejtélyesebb epizódjait frissítő, modern stílusban bemutatva. „A modern látásmódnak megfelelően mai zenékre fogunk táncolni” – mondja a koreográfus. Így kerül például színpadra a ma még javarészt a hadiiparban használt robotrepülő, a drón, mely a darabban a – festő-polihisztort is nagyon foglalkoztató – repülés technológiáját láttatja majd.
A díszlet vibráló, nonfiguratív mintái a mester személyes poklát, az alkotás káoszát jelenítik majd meg. Ezek a színek a darab végére kivilágosodnak, ahogy Leonardo halad a megnyugvás felé. A mű központi eleme Az utolsó vacsora című kép életnagyságú mása lesz, de ahogy Román Sándor elárulja, „sokat játszunk majd a Vitruvius-tanulmánnyal is a koreográfiákban, és azt is megpróbáljuk megfejteni, ki volt a Mona Lisa modellje”.
A darab két főszereplője a fiatal és az idős Leonardo. Az ifjú igazi karrierista, aki főúri udvarokban hajszolja a jólétet és elismerést, miközben tehetsége félig befejezett műveivel együtt porosodik. Az idős Leonardo, akit az ExperiDance egyik alapítója és nagy visszatérője, Boda János alakít, ennek az életstílusnak tart tükröt. „Az egyik központi motívum Leonardónak a hithez, konkrétan Jézus Krisztushoz való viszonya. A mester életrajzából kiderül, hogy finoman szólva sem a Tízparancsolat értékei szerint élt. Ugyanakkor életét mégis meghatározta a vallásos-keresztény dimenzió” – fogalmaz Román Sándor.
A darab megrázó fordulattal végződik, de ez a titok csak az előadáson derül majd ki, május 24-én 15, illetve 19 órakor a RaM Colosseumban.
