„Akár a Kádár-rendszerben” – hangzott el a színpadról, már nem emlékszem, kinek a szájából. A szurka annak szólt, hogy az egyik mikrofon nagyon nem igyekezett megszólalni. Szerencsére már távol vannak azok az idők, amikor ilyen pitiáner módon akarta a kommunista hatalom elhallgattatni azokat a zenészeket, akik a Sajtból van a hold életigazságokon túli mondanivalót kínáltak az akkori kor keményen dolgozó kisembereinek.
Ezt a vakmerőséget és annak következményeit járták körül a múlt hét szerdán zajlott Azok a régi csibészek címet viselő beszélgetéssorozat aktuális etapján. Nagy Ferót és Németh Alajos Lojzit valószínűleg nem kell bemutatni a magyar rockzene iránt kicsit is érdeklődőknek, előbbi a Beatricével hívta fel magára a figyelmet, hogy aztán mindketten a Bikinivel írjanak rocktörténelmet, hiszen együttműködésük gyümölcse, a Bikini első két albuma a huszadik századi magyar könnyűzene klasszikusainak számít. A két zenészt Csatári Bence történész és Poós Zoltán író faggatták.
Zenésztársak. Németh Alajos Lojzi és Nagy Feró
Fotó: Nagy Béla
A beszélgetés hosszasra sikeredett, ezért nehéz is lenne annak minden fordulatát felidézni. Kezdetben Nagy Feró átalakulása volt a téma, vagyis az, ahogy a diszkós Beatricét sikeresen átfazonírozta az őszinte csövesrock zászlóshajójává. Érdekes momentum, hogy a zenekar popos dallamait gond nélkül nyúlta le a Neoton Familia a Neoton Disco című lemezükön, természetesen a zeneipar teljhatalmú ura, Erdős Péter jóváhagyásával.
Az ő neve nem véletlenül került elő gyakran. Nagy Feró felidézte, hogy ő csak 1989 után döbbent rá a szabadabb információáramlásnak köszönhetően, hogy Erdős soha, semmilyen körülmények között nem engedte volna meg, hogy ő érvényesüljön. Feró a beszélgetés alatt végig igyekezett a saját ellenálló múltját bagatellizálni, de Németh Alajos megtette helyette, hogy kimondja: kevesen vállaltak azt, amit a nemzet csótánya. Unszolására Nagy Feró felidézte, hogyan sziszegte a fülébe két pofon között a rendőr a kihallgatáson, hogy szerencséje van, hogy Kádár lojális, különben komolyabb baleset is történhetne.
Az este folyamán a kérdezők arról is hosszasan faggatták a két zenészt, hogy miként is tudtak egyensúlyozni a gagyibb, közönségkedvenc számok és a mélyebb mondanivalójú, tartalmasabb szerzemények előadása között. A két zenész elmesélte, hogy akkoriban bevett gyakorlat volt, hogy a zenekar az első 60 percben a könnyedebb számaikból vagy a feldolgozásokból adott elő, majd a második felében a koncertnek már az igazi rajongóknak kedveztek. Nagy Feró ezzel kapcsolatban felidézte egy emlékét, amikor Szolnokon bőrdzsekis rockrajongóknak játszottak két világháború közötti táncdalokat, és azok egy idő után azokra is ugyanúgy beindultak.
Poós Zoltán a közönséget kérdezi
Fotó: Nagy Béla
A beszélgetés során még felmerült az is, hogyan igyekezett zsarolni és megosztani a hatalom a magyar rockszakmát. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége volt az 1981-es KISZ-tanácskozásnak, ahol többek között Bródy János igyekezett az alternatív zenekarok elleni támadást azzal kivédeni, hogy azok amúgy is csak amatőrök.
Felmerült továbbá, hogy mitől sikerül a lemezek dizájnja olyan legendásra. Ezen a ponton emlékeztek meg a néhány éve elhunyt zenész-képzőművészről, Bernáth/y Sándorról, aki zseniálisan ráérzett a korai Bikini zenéjéhez illő arculatra, viszont elviselhetetlen alak volt, a zenekar gitárosát például azzal sértette vérig, hogy csámcsogásnak nevezte, amit az a hangszerével művelt.
Nagy Feró még azt is felidézte, a legendás István, a király bemutató után bemutatták az akkori belügyminiszternek, Horváth Istvánnak, amitől megfagyott a levegő, hiszen az énekes még akkoriban is partvonalra volt szorítva. Nagy Feró azzal súlyosbította a helyzetet, hogy a kézfogás után rögtön azt kérdezte a nagy embertől, hogy miért is nincs neki még mindig útlevele. A politikus jól reagált, amit az is tanúsít, hogy nemsokára meg is kapta a dokumentumot Nagy Feró.
Szelfi
Fotó: Nagy Béla
Jóízű, izgalmas és tanulságos este volt, sok ilyet kívánhat a magyar rock minden egykori híve, és a múlt iránt érdeklődő jövőbeni csibészek is.