Az európai uniós kreatív iparról, illetve az üzletfejlesztési lehetőségekről szóló fórum egyik résztvevőjeként Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a szerzői jogok rendszerének jövőjéről két álláspont kristályosodik ki. A „fogyasztóbarát” álláspont, amely szerint a kulturális tartalmak eléréséért semmit vagy csak a lehető legkevesebbet kellene fizetni. Ezzel szemben áll az „alkotóbarát” álláspont, amely szerint az alkotónak meg kell tudni élni a munkájából.
„A kulturális és kreatív ipar szereplőinek a legrosszabb egy ilyen fogyasztó kontra alkotó meccs, hiszen a politikusok a tömegdemokrácia szabályai szerint a fogyasztók pártjára fognak állni” – mondta.
A politikus arról is beszélt, hogy ugyanez a vita az Európai Bizottságban is zajlik. Az egyik nézet szerint a szabad piac és a fogyasztó jogai mindennél előrébb valóak. Példaként hozzák az Egyesült Államokat, ahol a szerzői jog gyakorlatilag egy adásvételi szerződésre korlátozódik. Ezzel szemben az évszázadok alatt kialakult európai rendszer nehézkes, országonként eltérő a gyakorlat.
Egy másik vélemény szerint azonban az európai kultúra ereje éppen ebben rejtőzik, hiszen olyan megélhetési modellt adott, amely jól működteti a kulturális ipart. Ezt mutatja, hogy a világ szerzői jogi bevételeinek 63 százaléka Európából származik – hangsúlyozta.
Ez a vita a digitális egységes piac kialakításához vezető út első részletkérdése, a bizottság foglalkozni fog törvényhozási szinten is a szerzői jogok modernizációjával – tette hozzá az uniós biztos.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy Európa a kis nemzetek hazája, és ez a sokszínűség az amerikai cégeket is sok esetben arra kényszeríti, hogy speciális, helyi megoldásokat keressenek.
Az uniós biztos kitért arra: beláthatatlan következményei lesznek, hogy Magyarország lemondott egy szabadalmáról, a Kodály-módszerről. Szerinte a zeneiskolai rendszer sorvadóban van. Az oktatásnak és a kultúrának nagy szerepe van egy társadalom integrációjában és kohéziójában. A zene, a próbaterem és az alapvető eszközök biztosítása az oktatás és a sport mellett nagyon fontos közösségkovácsoló erő – mutatott rá.
Szavai szerint a kulturális és kreatív ipar az európai gazdaság 4,5 százalékát adja, a szektorban 1,4 millió kis- és középvállalkozás érdekelt és 8,5 millió embert foglalkoztat. Míg Európának a gazdasági életben való lemaradásáról lehet hallani, a kulturális iparban őrzi vezető szerepét – vélekedett.
A fórumon részt vett Mr. Busta, aki egyebek mellett a nehezen elérhető pályázati források jelentette nehézségekről beszélt. A rapper az illegális torrentoldalak okozta problémákra is kitért, mint mondta, ellenük a kormányzatnak is fel kellene lépnie.
Az Artisjust képviselő Tóth Péter Benjámin ugyanakkor úgy vélekedett, a torrentezés lassan háttérbe szorul, helyét egyre inkább a fizetős tartalmakat elérhetővé tevő streaming veszi át.
