Rövid időn belül már a második kínos ügyébe futott bele a Zeneakadémia: Kupper András és a szenátus vitája a kancellár eltávolításával végződött, kedden pedig Keller András hegedűművész-karmester adta be felmondólevelét arra hivatkozva, hogy „Vigh Andrea két év óta eszközökben nem válogatva próbálja őt a Zeneakadémiáról elüldözni”. Keller nemcsak a kamarazene és vonósnégyes tárgyakat oktatta, hanem a kamarazene-műhely vezetője is volt, az egyetem hétfői szenátusi ülésén pedig arról döntöttek, hogy az általa irányított kamarazenei műhelyt visszaminősítik tanszékké.
Ez tulajdonképpen megpecsételte Keller sorsát, mivel a tanszékvezetéshez tudományos fokozat szükséges, ezzel viszont ő nem rendelkezik. A Keller által vezetett Concerto Budapest 2013-ban kormányhatározattal lett a Zeneakadémia rezidens zenekara, előtte anyagi stabilitás és támogatók híján a megszűnés szélére sodródott, tulajdonképpen ez a döntés mentette meg az együttest. Ez azt jelenti, hogy a Concerto Budapestnek a Zeneakadémián adott koncertjei mellett évi öt-hat alkalommal közre kell működnie vizsgahangversenyeken is, az egyetem növendékei pedig az együttesnél töltik kötelező gyakorlati idejüket. Keller András felmondása a Concerto Budapest rezidensi státuszát nem befolyásolja.
Keller András a napokban több lapnak is interjút adott, ezekben többek között arról beszélt, hogy nem engedték be a nézőket a zeneakadémiai kurzusára, illetve arról, hogy a nekik rezidensi feladatokra megítélt 50 millió forintot közvetlenül a Zeneakadémia kapta meg, nem pedig ők, és ebből az összegből is alig láttak valamit. Beszélt arról is, hogy úgy érzi: a Nemzeti Filharmonikusokkal (NFZ) és az MTVA-val, vagyis a Rádió együtteseivel kötött együttműködési megállapodással szeretné a Zeneakadémia kiváltani a Concerto Budapest rezidensi szerepkörét. Keller Andrással szemben korábban több vád is felmerült, többek között az, hogy nem tartotta meg az óráit, ezt a művésztanár határozottan cáfolta, és arra hivatkozott: annak idején az előző rektor, Batta András külföldi elfoglaltságai miatt engedélyezte, hogy saját időbeosztásához alakítva, akár a Concerto Zeneházban fogadja a diákokat, több növendéke távozását pedig a fluktuációval magyarázta.
Megkerestük Vigh Andreát, aki hangsúlyozta: egyáltalán nem merült fel a Concerto Budapest szerepének csökkentése az oktatásban. – Sem az NFZ-vel, sem az MTVA-val kötött megállapodás nem befolyásolja a Concerto Budapest eddigi és jövőbeli tevékenységét. Más-más szakmai feladatokra vonatkozik az együttműködési megállapodás. Elsősorban szakmaigyakorlat-szerzéssel, a hallgatók számára hangfelvételek, gyermekkari és vegyes kari munkában való részvétellel, mindkét együttes kottatárának használati lehetőségével is segíti hallgatóink munkáját. Mindez nem tekinthető azonosnak a klasszikus értelemben vett rezidensi státusszal – fogalmazott a rektorasszony, akitől azt is megtudtuk: sem Keller András távozása, sem pedig az új együttműködési megállapodás nem befolyásolja a jövő évi oktatás rendszerét.
A Keller András által hiányolt 50 millió forint állami támogatásról Vigh Andrea elmondta: tekintettel arra, hogy a támogatási okirat az elmúlt napokban került a felsőoktatási államtitkárságon aláírásra, eddig nem állt rendelkezésre ez az összeg. Most a teljes összeg kerül kifizetésre, amint a szerződést a Concerto Akadémia Nonprofit Kft. aláírta, valamint a számlát megküldte – mondta a rektor, aki kifejtette: a Concerto Budapest 7 vizsga-, illetve diplomakoncerten működött közre 2015-ben, továbbá rendelkezésre álltak hangszerelési és zenekari gyakorlatokra a hallgatók számára összesen 6 zenekari szolgálattal. Ezen túl Várjon Dénes május 7-i koncertjén működtek közre. Az egyes koncertek díjazása a közreműködő zenészek száma, illetve az előadásra kerülő műsor függvényében eltérő, mindösszesen két darab szerződés alapján bruttó 50,9 millió forint kerül számukra kifizetésre – tette hozzá.
A Keller András vezette Concerto Budapest egyébként ezt az összeget külön támogatásként kapja egyéb, ennél jóval jelentősebb állami juttatásai felett, a 2014-es teljes költségvetésük például 600 millió forint volt. A hegedűművész-karmester a Magyar Narancsnak arról is beszélt, ahhoz, hogy megfelelő színvonalon működni tudjanak, nagyjából egymilliárd forint állami támogatásra lenne szükségük. Ugyanakkor tény: Magyarországon a hivatásos zenekarok többsége ennél jóval alacsonyabb büdzséből gazdálkodik.
