Bár még leginkább csak az ötletek felsorakoztatásánál tartanak, annyi biztos: az új elképzelés szakít a hagyományos múzeumi és koncerttermi tradíciókkal, és sokkal inkább szórakoztató, ismeretterjesztő és kedvcsináló programokat, mint elmélyült zenei tudást közvetít majd. A cél: közelebb vinni a zene csodáját az emberekhez, különösen a fiatalokhoz.
A levetített YouTube-videókkal a sajtóval azt osztották meg, az interaktív programok terén mennyivel előbbre tartanak a tőlünk nyugatabbra lévő világ múzeumai, és az is kiderült, e téren elegendő a bécsi Zene Házáig menni, ahol az egyik legkedveltebb ötlet az, amikor egy képernyő előtt a Radetzky-indulót dirigálhatják a vendégek, és a virtuális zenekar a pálca által megadott tempót követi. Valami hasonlót Budapestre is terveznek, de a Magyar Zene Házában lesz hangdóm is, amelyben a „teljes csend” élménye mellett a professzionális zeneszerzők akár audiovizuális kompozíciókat is készíthetnek.
Gőz László, a Budapest Music Center tulajdonos-igazgatója szerint ez új, ilyen típusú műveket fog generálni, és egyesek szerint ez a jövő irányvonala. A hangdóm szoftveres és hardveres adottságai azoknak is segíthetnek, akik pályára készülnek, és a saját technika megvásárlására nincs lehetőségük, de ebben a teremben az egyes szólamok közti hangerő-differenciálással és a kivetítés segítségével az is modellezhető lesz, milyen hangzásélmény és látvány például egy szimfonikus zenekar cselló szólamában ülni. Modellezhető lesz a szolmizálástól kezdve akár a menüett-tánc is, amelyet például egy, a lépéseket világító kockával jelölő szőnyeg segítségével is megtanulhatunk, majd a képernyőn korabeli ruhában láthatjuk magunkat ez alapján táncolni.
Az intézményben a „pesti folklór”, vagyis az operett, a pesti sanzon, a kabaré és a cigányzene, valamint a népzene is helyet kap. A lehetőségeknek csak a fantázia szabhat határt, ma már a számítástechnika szinte bármire képes a virtuális világban, és ezzel Nyugaton számos múzeum is él.
Az épület három szintjét Varázs-térnek (mély szint), Vonzás-térnek (földszint) és Világosodó-térnek (emelet) nevezték el, és ahogy Batta András fogalmazott, az épületet úgy kell felfogni, mint egy partitúrát, amelyben az emeletek a szólamok. A hangdóm a Varázs-térben található, ez a szint az interaktivitásra épül, a földszinten az élő hangzásélményé lesz a főszerep egy koncertekre és egy beszélgetésekre alkalmas teremmel, az emeleten pedig ismeretterjesztés és a felvilágosítás a fő elem, itt lesz egy digitális könyvtár is, valamint több olyan kisebb terem, amely tanteremként is működhet.
A beszélgetésen kiderült: várhatóan a napokban alá is írják a szerződést a Magyar Zene Házát tervező japán építész cégével, a nyertes pályázatot jegyző Fudzsimoto Szu a jövő héten Budapestre jön. Az egész Liget Budapest Projektre idén 19, jövőre az előirányzat szerint 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
