Elsőre talán vadnak tűnik a párhuzam, de a film magyar változatának forgatókönyvét valószínűleg Tar Sándor írta volna meg a leghitelesebben. A magyar peremnyomor rendkívül tehetséges írója volt ugyanis az, aki egy thrillerbe ágyazva tudta elmesélni Szürke galamb című regényében a rendszerek közötti átmenet vérfagyasztó banalitását és kisszerű tragédiáját.
Hogy az évtizedes öncsalások, szolgalelkű igazodások nem számolódnak fel együtt a jogi keretek megváltozásával, hogy a demokrácia mindaddig szépségtapasz a rút valóságon, sőt szitokszó, amíg belül nem munkál az emberekben a továbblépés vágya.
A Mocsárvidék című spanyol krimit némiképp megtévesztő módon A törvény nevében című, máris kultikus státusba emelkedett HBO-sorozathoz hasonlítva ajánlják a nézők figyelmébe. Holott az igazság az, hogy a Mocsárvidék mélyebb, és komolyabb téttel is bír, bár kétségkívül az említett sorozattal ellentétben teljes befogadásához nem árt tisztában lenni valamennyire a spanyol történelemmel.
Különösen azzal a Franco-diktatúrának nevezett korszakkal, mely korántsem szűnt meg egy csapásra névadójának 1975-ben bekövetkezett halálával. Ami maradt utána: a kölcsönös gyanakvás, a régi fasisztoid rendszer haszonélvezőinek hallgatólagos véd- és dacszövetsége és rengeteg nyilvánossá vált vagy szőnyeg alá söpört bűntett.
1980-ban járunk, ebben a még mindig átmeneti állapotban, hőseink, az eltérő karakterű két nyomozó valahol messze délen, a nyomor birodalmában kénytelen a végére járni két lánytestvér eltűnésének. Eltérő karakterek, de szemben a már említett amerikai sorozattal itt nem az életfilozófiák radikális különbsége ver kezdetben éket a két figura közé. Ennél sokkal prózaibb, mégis sokkalta súlyosabb viszonyrendszer köti össze és taszítja el egymástól a két nyomozót: Juan a régi rendszer embere, aki sötét titkokat hordoz karrierje korábbi szakaszából, míg Pedro baloldali idealista, aki jó úton halad afelé, hogy tisztes családapa legyen. Illetve haladna, de a vidéki spanyol valóság díszletei között bonyolódó nyomozás sokkal inkább a teljes kiábrándulás felé taszigálja, annak dacára, hogy a véres végkifejlettel lezárt sikeres detektívmunka egy pillanatra egész közel viszi romlott előéletű partneréhez.
