Szeretik a politikailag nem korrekt vicceket

Interjú Philippe de Chauveronnal, a Bazi nagy francia lagzik rendezőjével.

Kárpáti György
2015. 06. 01. 13:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Olvasva a kritikákat meglepve tapasztaltam: legalább annyian gondolják, hogy a filmje politikailag teljesen inkorrekt, mint ahányan azt mondják, túlzottan óvatos és megengedő volt a vallásokkal és kisebbségekkel való viccelődéskor. Ön hol áll ebben a kérdésben?
– Amikor Guy Laurent-nal elkezdtük írni a film forgatókönyvét, fontos szempont volt, hogy ne cenzúrázzuk saját magunkat. Természetesen tiszteletben akartuk tartani az egyes vallásokat, de a kereteken belül teljesen szabadon engedtük a fantáziánkat. Mivel egyidejűleg több jelentős vallási közösséget állítunk pellengérre, alapvetően nem tapasztaltam ellenérzéseket egy konkrét felekezet vagy vallás irányából, természetesen egy-egy kritikát leszámítva, de azokra előre felkészültünk. A humornak az a lényege, hogy az emberek szeretnek politikailag nem korrekt dolgokon nevetni, csak az egyensúlyt kellett megtalálnunk.

 

– A történet szerint a családba előbb házasodik be a mozlim, a zsidó és a kínai férfi, s utolsóként, afféle kívülállóként az afrikai katolikus család gyereke. Az íráskor már tisztában voltak vele, hogy ő lesz a kívülálló?
– Fontos volt, hogy a negyedik férfi katolikus legyen, és már kezdetektől fogva szerettem volna az afrikai közösséggel részletesebben foglalkozni, mert ebből a nemzedékből több színészt is ismertem.

– Sokan emlegetik a Bazi nagy francia lagzik kapcsán a Jákob rabbi kalandjai című Louis de Funès-filmet, amelyben negyven évvel ezelőtt a zsidó és a mozlim vallás szintén a humor forrásaként jelenik meg. Véletlen lenne ez az egybeesés?
– Ez azzal is összefügg, hogy milyen vallású, etnikai hátterű színészek mikor jelentek meg Franciaországban. A zsidó vallásúak például sokkal előbb, mint a kínaiak. A nagyobb bevándorlási hullám a hatvanas-hetvenes években következett be Franciaországban. De ez a jelenség nemcsak nálunk jelenik meg: amikor például a nyolcvanas években Eddie Murphy komikusként befutott Amerikában, sokkal több afroamerikai színészt kezdtek el foglalkoztatni. Ami pedig a Jákob rabbi kalandjait illeti, természetesen hatással volt rám, gyerekkoromban számtalanszor láttam, de most a forgatókönyv írásakor direkt nem néztem meg, hogy ne befolyásoljon, és mert annak más humora volt akkoriban. Egyébként amikor 1973-ban a Jákob rabbi kalandjai megjelent a mozikban, a film készítői rettegtek a botránytól, de végül azt a filmet is nagyon jól fogadták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.